Maga itt a tánctanár?
Márpedig a legújabb kutatásokban sok jel mutat arra, hogy a tudattalan működése is többé-kevésbé megfelelhet a káoszelmélet modelljeinek.
Mind a zajt, mind a káoszt rendszertelen mozgás jellemzi. Míg az előbbinek a kontextusa és irányító törvényei nem definiálhatók, az utóbbi esetében ez egyértelműen meghatározott.
káosztudományról,
mely új interdiszciplináris terület, s a kaotikus jelenségek
általános vonásait kutatja
Mi a viszony a káoszelmélet és a hálózatelmélet között?
új törvények
felfedezése nem kapcsolódik hozzá (mint pl.
a relativitás elmélete az univerzum, vagy a kvantummechanikáé
a mikrorészecskék világában), hanem az ismert
törvények eddig el sem képzelt bonyolultságú
megnyilvánulásának felismerésérõl
van szó.
A káosz szabálytalanságát végülis a mérhetetlenül bonyolult mintázatok eredményezik. Ha átlátjuk ezt a bonyolultságot, a szabálytalanság szabállyá lesz.
A kaotikus rendszerek nemlineárisak. Ez annyit tesz, hogy az ok-okozat közötti összefüggés oda-vissza nem szimmetrikus. A következmény bonyolultabb függvénye a kiváltó oknak.
Ez azt jelentené, hogy az okozat az okhoz képest egy nagyságrenddel bonyolultabb kontextust eredményez?
A káosz tehát a nemlineáris rendszerek idõbeli
viselkedése.
Pillangó-effektus.
Úgy gondolom, hogy pszichológiai modellekben ez krízishelyzetekkor lehet érdekes. A fejlődésben jelentkező minőségbeli ugrások valamilyen krízishez kapcsolhatóak, melyek az új minőség megjelenésének a kezdőfeltételét határozzák meg.
Ezért roppant lényeges, h. az ilyen krízishelyzetekben milyen hatások érik a személyt: a psziché kaotikus rendszerének állapotváltozására a kiindulási állapot roppant nagy hatással van.
Az elmélet jól alátámasztja a Stanislav Grof féle perinatális hangsúlyokat is: a születés pillanata a kiindulási pont, mely roppant nagy érzékenységgel bír a fejlődésre nézve!
minden olyan
tudományban, ahol káosz elõfordulhat, megjelenik az
elõrejelezhetõség problémája.
A pszichológiára ez teljes mértékben igaz! Kiváncsi vagyok, hogy vannak-e olyan törekvések, hogy a káoszelméleteket a pszichológiában érvényesítsék. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a psziché tipikusan káosz-jelleggel bír!
Ez azt is jelenti, hogy a káoszelméleti következtetések igazak lesznek a psziché vonatkozásában is.
A káosz állandósult
instabilitás.
egyetlen mozgás pontos megfigyelése helyett
érdemes mozgássokaságot vizsgálni: át
kell térni valószínûségi leírásra.
a valószínûségi
módszer éppoly hatékony, mint a hagyományos,
s elvezetett olyan alapvetõ új felfedezésekre, mint
a tranzisztor, a mikrochip, a lézer vagy a szupravezetés.
A psziché vonatkozásában a mandalákra és egyéb archetipális erejű geometriai ábrázolásokra asszociálok.
Azért olyan hatékony a mandala-rajzolós terápia, mert megragadja a psziché egy tartományának kaotikus jellegét. Tökéletes introspekció!
mesterséges teret, az ún.
állapotteret vagy fázisteret kell megalkotnunk, s a mozgást
abban követnünk.
Milyen fázisteret alkothatunk a psziché vizsgálatakor? Milyen mérhető dimenziókat lehet egyáltalán felvenni egy ilyen koordinátarendszer tengelyeinek? Valamilyen szomatikus markerekben érdemes talán gondolkodnunk...
Nagyon az archetípusokra hajaz ez a téma. A kaotikus attraktor lehetne az archetípus maga; a psziché dinamikája (tapasztalatok) pedig a mozgás. Ez azt jelenti ennek fényében, hogy létünket ezek az attraktorok mágnesként határozzák meg: élményeink egy-egy ilyen geometriai alakzat szerint szerveződnek. Attraktortól attraktorig, azaz archetípustól archetípusig hömpölyög a psziché.
A mozgás
és a szerkezet (dinamika és geometria) egysége világosan
mutatja, hogy a determinisztikus káosz nem zaj (nem molekuláris
káosz)!
A káosz átmenet a szabályos mozgás és
a zaj között.
a brazíliai pillangó körüli légköri
viselkedés rajta van-e azon a kaotikus attraktoron, melyhez a New
York-i orkán tartozik
A tapasztalat szerint a pillangó
nincs rajta az attraktoron, s ilyen drasztikus távolhatásoktól
nem kell tartanunk.
Az élõ szervezetben is van, amikor a kaotikus viselkedés
a rendellenes, pl. a szív fibrillációja (az egészséges
periodikus viselkedéssel szemben), de az EEG-jel csak betegség,
epileptikus roham esetén lehet periodikus.
Két féle ember létezik:
1. Akinek fontos, hogy a saját nevéhez köthető legyen az érték, amit létrehoz
2. Akinek az a fontos, hogy az érték megszülessen, és ehhez másokat is bevon.
Az előbbi kategóriához tartozó embereket kerüld: a különbözőségekre és az egyéni teljesítményre törnek. Ez gyakran a kollektív eredményesség ellen dolgozik.
it is more important to find the places to which you can add value rather than pursue a particular goal or objective
Keresd meg azokat a témákat, melyekhez hozzátehetsz ahelyett, hogy az egyéni ambícióidat hajszold. Az a kérdés, hogy a Te szemszöged miben más, és miben úszerű...
This doesn't mean you shouldn't have any goals or principles for yourself. You should; that's what will inform your participation. It's just a reminder that your goals are not the same as other people's goals, and therefore your online participation needs to respect that fact.
Ez nem azt jelenti, hogy fel kellene hagyni az egyéni célkitűzéssel. Távolról sem! Szem előtt kell tartanod azt, hogy a saját céljaid nem egyeznek mások céljaival.
3. Kapcsolatok mindenekelőtt
Hogy van időd annyit blogolni? - effektus
A legtöbb területen csapatmunkára van szükség ahhoz, hogy valami érték létrejöhessen. A csapatmunka kapcsolatokon múlik. Minél jobban kezeled a kapcsolataidat, annál hatékonyabbá válhatsz.
4. Oszd meg!
A win-win, quick-win és egyéb idióta kifejezések már a könyökömen jönnek ki. Futótűzként szoktak az üzletágon végigsöpörni, és mindenki ismételgeti, mintha ez lenne a lényeg...
A konnektivista szervezetben ez a (versenyszellemű) szemlélet nem értelmezett. Akkor működik hatékonyan egy csoport, ha a tagok nem kotlóstyúkként ülnek a tudásukon rettegve azon, hogy más is megszerezheti azt a tudást, ami most számára a pótolhatatlanság illúzióját nyújtja. Ne oszd meg, és pótolhatatlanná teszed - ez a szabály egy versengő szervezetben.
Ha hosszú távon akarsz sikeres lenni, kapcsolatokra van szükséged. Ez a fajta attitűd bezár, ellehetetleníti a kommunikációt és a tudáscserét, mely nélkül roppant nehezen fejlődik a szervezet.
Oszd meg feltétel nélkül. Paradoxonnak tűnhet, de ez vezet a valódi sikerhez.
When you share, people are more willing to share with you. In a networked world, this gives you access to more than you could ever produce or buy by yourself. By sharing, you increase your own capacity, which increases your marketability.
Ha nyitott vagy és megosztod az életedet, nyitottságod viszonzásra talál. Egy hálózatalapú világban ezáltal teremted meg a lehetőségét annak, hogy később rádtaláljanak.
5. Nézz utána
Mielőtt másokat nyaggatnál, nézz utána a neten, hogy van-e róla anyag. Szinte bármilyen témához létezik Wikipedia szócikk, ami kiindulásnak felülmúlhatatlan, vagy slideshare prezentáció, vagy youtube videó.
Stephen Downes
The first thing any connected person should be is receptive. Whether on a discussion forum, mailing list, or in a blogging community or gaming site, it is important to spend some time listening and getting the lay of the land.
1. Reagálj!
Az izolált észosztás helyett próbálj meg dialógust kezdeményezni. Provokáld ki a más nézőpontokat és reagáld le azokat.
A blogírás nem csak a saját nézőpontodról szól. A blogod kapcsolatot jelent más emberek irányában az önkifejezés révén
egyszer az egyik haverom mutatott egy ilyen MUD-ot. Nagyon fapados volt, de pont a fapad miatt helye volt a fantáziának, aminek a mai szájbarágós játékok nem adnak teret. A virtuális világok gazdag képi anyagának az a hátulütője, hogy a saját képalkotó világod háttérbe kerül...
groups require unity and networks require diversity. Groups require coherence, networks require autonomy and so on.
Kezdem érteni, hogy miről beszél Downes. Azt állítja, hogy a csoport és a hálózat két teljesen különböző rendezési elv. A csoport tulajdonságok alapján szervez, a hálózat pedig a csomópontok közötti kapcsolatok alapján áll össze.
Az a kérdés, hogy ha megvizsgáljuk a csoport 4 tulajdonságát, még mindig áll-e a feltételezésem, miszerint a csoport a hálózat azon részhalmaza, mely jól körvonalazott határokkal rendelkezik?
Groups require coordination
A group is defined by its values.
In learning technology â most of learning technology is intended to support this picture â we have the learning management system. Managing learning.
"A tanulás menedzselése". nagyon jó reflexió!
Tehát: van tanulás menedzser, azaz van valaki, aki irányítja a dolgokat, a többiek pedig követik. A learning design lényegében az a cucc, mely orrodtól fogva vezet téged, a tanulót, és ezáltal a tanuló fogalma szolgává lesz.
Well done, Downes!
Networks, by contrast, require autonomy
Interaction in a network isn't about leaders and followers. It's about, as I say here, a mutual exchange of value.
This podcast is for anyone who cares about the way important decisions are made in business and politics. The book's central thesis is that in certain circumstances, groups of people can be smarter than the smartest individuals within the group. And while it sounds counter-intuitive, James explains why it really does make sense and unveils the implications
Azt javaslom, hogy az adott hét témájához tartozó bookmarkokat a hét sorszámával is lássuk el. Pl. ha a csoportok és hálózatok témában találtál egy cikket, akkor lásd el: cck08 cck08-5 tagekkel. A tizenkét hetes anyaghoz így szervezett módon fognak kapcsolódni az egyes hivatkozások. A végén be tudjuk hivatkozni az egyes részek alá az összegyűlt szakirodalmat.
One participant in the course captured the network-like structure of the course in a diagram that shows how the different elements and various technologies are linked together (Figure 1). Each of the elements described in this review has some place in this image.
Részt veszek a Stephen Downes és George Siemens által kezdeményezett CCK08 kurzuson, melynek témája a konnektivizmus. Célom, hogy a témát magyar nyelven népszerűsítsem; szeretném kitágítani a Magyarországon uralkodó klasszikus e-learning szemlélet kereteit. Van élet a keretrendszer+tananyag e-learning megoldáson túl!
Tizenkét héten át minden hétfőn publikálok egy blogbejegyzést a CCK08 curriculumnak megfelelően, mely a konnektivizmus témáját feszegeti valamely aspektusból. Célom, hogy ezalatt az idő alatt körvonalazódjon az összes releváns nézőpont, és az ehhez kapcsolódó magyar nyelven elérhető anyag. Bővebben: http://www.crescendo.hu/category/blog/e-learning/cck08
The following concept map illustrates my current position on connectivism. I'll add both outer links and my own reflection to the next versions of my connectivism concept maps.
Tíz éves a Google - Tizedik születésnapján elmondhatja a Google: az emberek zsebében legalább annyira megtalálható, mint a fejük felett az égen; tudja, hol vakációztak, milyen szakrendelésekre járnak és mi érdekli őket.
Amikor a könyv megjelent, folyton azt kérdezték tőlünk, kik azok a netokraták, akiket leírunk. Erre mi azt mondtuk, hogy a netokraták még nem léteznek. Csak annyit állítottunk, hogy megjelenésük az új technológia következménye, ami lehetővé teszi majd, hogy az új elit hirtelen feltűnjön, és átvegye a társadalom irányítását, azzal együtt, hogy a technológia eluralja a társadalmat.
The notorious Skinner got that one right. The boundary issue is crucial. In considering the learning process we need to ask: What happens inside our body / brain, what happens outside, in the external environment, and how are the inside and the outside connected? What is the mind, where is it and how does it work? These are core theoretical questions about learning with immense practical significance. The necessary process of formulating a new learning theory ought to incorporate and struggle with a modern synthesis of philosophy, cognitive science (including artifical intelligence research) and the history of learning theory. My critique of George Siemen's Connectivism suggests that a better job could have been done.
ez a kérdés? "Miképpen tároljunk és cseréljünk például intuíciókat, holisztikus tapasztalatokat?"
Szerintem ez így pontatlan, mert: - intuíciót nem tárolunk, az egy előhívási mechanizmus, mely az implicit tudásra vonatkozik. Tehát implicit tudásanyagot tárolunk, azok átadása pedig implicit módon történik (metakommunikáció). - holisztikus tapasztalatokra vonatkozó tanulási/pedagógiai eszköz a fogalomtérképészet. mi van még? :)
A tanuláselméletekkel valóban célszerű foglalkozni, ez jelentheti az igazi módszertani kapaszkodót a technológiák közötti kiigazodásban (is).
nem állt szándékomban semmi tuttit megmondani, csak reflektáltam a mondataidra. Elnézést, ha úgy hatott... Mi a különbség a tanuláselmélet és a tudáselmélet között?
"Így bukkantam a narratív tudásmenedzsmentbe, ami jó eszköz volt arra például, hogy a sikersztorikon keresztül ismerjem meg a nem definitív tudásokat."
ez új nekem. tudsz ajánlani valami anyagot a témában? A Kondor Zsuzsanna cikkét még nem olvastam, de hamarosan pótolom! :) Szerintem hasznosak a felvetéseid, hasonló dolgokon törjük a fejünket; mindenképpen szorgalmaznám, hogy a felmerült kérdéseket együtt keretezzük át, hogy adekvált válaszok után kutakodjunk.
Úgy tűnik, hogy az implicit tanulás / hallgatólagos tudás körül mozog a problémafelvetésed. Ajánlom figyelmedbe az implicit laboratories group-ot, ahol ezzel a témával foglalkozunk részletesebben.
It's almost unfortunate that we talk and think about virtual worlds as a kind of "technology" application rather than as an exciting new laboratory, or as a giant sandbox to test new theories, or as a way to step into our collective and individual imaginations in a manner that we have never been able to do before.
The creation of something new is not accomplished by the intellect but by the play instinct acting from inner necessity. The creative mind plays with the objects it loves.