45 éves kor felett fokozottan csökken az internet felhasználók száma. 45-54 év között még 39%, 55-64 év között 21%, 65 év felett pedig már csak 4,5 % nyilatkozott úgy, hogy használja az internetet.
Tájékoztató az elearningeuropa.info használatáról
Dossziék | Közösség | Hírlevél | eLearning Papers Feliratkozás és személyes profil Az elearningeuropa.info portál az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának a kezdeményezése, melynek célja az egész életen át tartó tanulást elősegítő IKT felhasználásának a terjesztése. A portál négy alapszolgáltatást nyújt. Dossziék Közösség Hírlevél eLearning Papers
Európai Bizottság >> egymillió európai állásajánlat
( mobilitás az EU-ban)
itt: EURES portál (Európai Foglalkoztatás Szolgálat)
-- teljes körű tájékoztatás a munkavállalás feltételeiről
-- böngészés keresés alapján (munka típusa, ország-régió, etc.)
cél: a munkavállalók szabad áramlása az Európai Gazdasági Térségben
Európai Foglalkozatási Szolgálat (EURES) álláskereső portálján több mint egymillió ajánlat
2009 a világgazdaság válságának éve
-- a 2008-as válság egy egész korszakot zár le
-- kb. a következő három évtizedre fogja rányomni a bélyegét
-- a fejlődő országokat fogja igazán nehéz helyzetbe hozni
-- a fejlett országokat is érinti, de más minőségben mint a fejlődőket (pl. kereslet visszaesése)
-- Magyarországon mélymerülésre számíthatunk egyesek szerint...
Magyarország 2009-ben: még nagyobb mélymerülésre számíthatunk
a rövid távú következményei sem: 2009 a világgazdaság válságának az éve lesz.
2009
a világgazdaság válságának éve
a 2008-as válság egy egész korszakot zár le, elemzők szerint a következő három évtizedre nyomja rá bélyegét
fejlődő országok - nehéz helyzet
fejlett országok - a gazdasági válság őket is érinti, de nem olyan minőségben, mint a fejlődő országokat...
Magyarország, 2009: egyes elemzők szerint "mélymerülés" lesz...
pozitívumok:
-- a krízis kényszere: racionális gazdálkodás
-- a fogyasztás csökkenése az árak mérséklődéséhez vezet (ergo: csökkenni fog az infláció)
A világgazdaság növekedési ütemének jelentős mérséklődése, mint mindig, ezúttal is a fejlődő országokat fogja nehéz helyzetbe hozni. A fejlett országokbéli kereslet visszaesése, a befektetésre, beruházásra szánt pénzek elapadása, a nyersanyagárak esése szegények százmillióit fogja még szegényebbé tenni.
válság, persze, a fejlett világot sem kíméli majd, ám a gazdag országok problémái össze sem hasonlíthatók a szegényekével. Amerikában, Európában, Japánban nő majd a munkanélküliség, a reáljövedelmek pedig csökkennek,
isszaesik majd a fogyasztás, és cégek tízezrei mehetnek tönkre, ám a megszokott életszínvonalat csak keveseknek kell majd feladniuk
2008-as pénzügyi válság ráadásul egy egész korszakot (a hetvenes évek eleje óta meghatározó pénzügyi neoliberalizmust) is lezárt, és az elemzők szerint a következő harminc évben rányomja bélyegét a világra.
Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség:
világszerte csökken a kereslet a tartós fogyasztási javak
ránt, emiatt a gyártók kénytelenek termelésüket visszafogni. Az eredmény: stagnáló, sőt csökkenő munkabérek, rosszabb esetben elbocsátások.
Magyarország sem tudja kihúzni magát, hiszen az elmúlt két évtizedben meghatározóvá váltak a gazdaságban a multinacionális vállalatok, amelyek most maguk is válságba kerültek.
azánk külön tragédiája, hogy a krízis olyan helyzetben robbant ki, amikor az állam nem képes költekezésének fokozásával tompítani a negatív hatásokat.
a válságnak két, egyértelműen pozitív hatása is van/lesz. Az egyik közvetett: a krízis rákényszerítette az államot, hogy racionálisabban gazdálkodjon. A másik közvetlen: a krízis miatt csökken a fogyasztás, ez pedig mérsékli az árak emelkedésének ütemét, vagyis az inflációt.
Oroszország történelmi lépésre szánta el magát: megjelentették az
1930-as évek hatalmas éhínségére vonatkozó szovjet dokumentumok első kötetét. Az
orosz illetékesek szerint a katasztrófa a tapasztalatlanság és
félretájékoztatottság eredménye volt, míg Ukrajna hivatalosan továbbra is
népirtásként értékeli az akkor történteket.
EU-pályázat
kábítószer-prevenció
határidő: 2009. április 8.
cél: az illegális kábítószer-fogyasztás okozta egészségi és szociális károk csökkentése - ezzel együtt a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása
nemzetek feletti cselekvés!
-- multidiszciplináris hálózatok létrehozása
-- információ-csere és tudás-bővítés
-- figyelemfelhívás (prevenció) támogatása
-- civil szervezetek bevonása
-- az EU kábítószerügyi akciótervének elemzése
bővebben: ec.europa.eu/justice_home/funding/drugs/funding_drugs_en.htm
biztosítsák a tudásbázis bővülését, az információcserét,
fő célja, hogy jelentősen csökkentse a szociális és
egészségügyi károkat, amelyeket az illegális kábítószerek használata,
és kereskedelme okoz.
Az életükkel játszanak azok a török akadémikusok, akik az ország napilapjaiban egy egész oldalas hirdetésben buzdítottak egy nemrég indított online petíció aláírására, amely az örmény népirtás elismerését, és azonnali bocsánatkérést kérvényezne.
Ha Törökország be akar lépni az EU-ba akkor hogyhogy megengedheti magának azt hogy semmibe veszi a sajtószabadságot, és egyéb személyiségi szabadságjogokat?
Harmincöt évvel ezelőtt, 1972. január 30-án brit deszantosok máig vitatott okokból tüzet nyitottak az észak-írországi Londonderry városában felvonuló békés tüntetőkre.
Ebben a tragédiában alighanem az angolok a "hunyók". Nem csak az írek azok, akik elvetik a sulykot a terrortámadásokkal, az angolok sem erőltetik meg magukat a béke érdekében.
A tíz évvel ezelőtt kitört ruandai népirtás, a második világháború utáni történelem legnagyobb tömeggyilkossága a nemzetközi közösség örök szégyenfoltja marad. Hiába érkeztek aggasztó jelek már hetekkel a tragédiát megelőzően, hiába volt egyértelmű, hogy az országban vérfürdő folyik - a világ képtelen volt megakadályozni 800 000 ember lemészárlását alig három hónap alatt.
Akit esetleg mélyebben érdekel a téma, annak ajánlom Tvrtko könyvét, amiben egy elég hosszú fejezetet szentel a ruandai népirtásnak. Hozzá kell tennem, hogy csak erős gyomrúaknak ajánlom, mivel eléggé megrázó visszaemlékezéseket olvashatunk benne az ott lezajlott embertelen mészárlásról.
Az Inforum és a BME-Unesco ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) második alkalommal készítette el erről az éves jelentését, amely az információs társadalom megosztottságának csökkentésében elért eredményeket, eseményeket összegezte
négymillió 50 év feletti ember él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16%-a részesül az információs társadalom előnyeiből.
A nyugdíjasoknak mindössze 4%-a, azaz körülbelül 75 ezer fő tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány.
alaposabb, nyugodtabb tempójú, közösségteremtést segítő oktatásra, fejlesztésre lenne szükség.
képzőhelyek még mindig alacsony számá
A digitális világ különösen hasznos lehet számunkra a társadalmi részvétel, az önkifejezés, önérvényesítés szempontjából.
Az Inforum véleménye az, hogy az informatikára, mint a válságkezelés eszközére kell tekinteni.
Az 50 feletti korosztályok számára hozta létre az Inforum a portált, hogy oktatási anyagokkal, egymást támogató lehetőségekkel vértezze fel az idősebbeket az interneten.
Rupert Murdoch tulajdonában lévő közösségi szolgáltatást néhány hónapon belül a kínai internetezők speciális igényeinek megfelelő formában jelenhet meg a világ leggyorsabban fejlődő internetes közösségének kiszolgálására. A cenzúra kikerülésére törekszik a médiacézár.
Magyarország és Horvátország kapcsolatát nem terhelik konfliktusok, a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a mindenkori kormányok prioritásként kezelik. A korábbi évek vegyes eredményei után 2001-ben áttörést jelentett a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, amely a magyar exportőrök számára fontos előnyt jelent, és 2002-ben exportunk 36%-kos bővülését eredményezte. Egyre több közepes magyar vállalkozás alapít céget, vagy céloz meg ingatlanvásárlást, befektetést. Fokozatosan javulnak a magyar vállalkozások üzleti lehetőségei.
A horvát térségben kieegyensúlyozottak a politikai kapcsolatok, ezért a horvát-magyar együttműködés elsődleges elemévé a gazdasági lehetőségek fokozott kiaknázása válik. Az alábbi cikk a horvát gazdasági viszonyokat mutatja be.