Group items tagged

Regionális együttműködési fórumok. A magyar külpolitika gazdasági, politikai és kulturális terülteken is törekszik az együttműködésre a térségben. Magyarország közép-európai politikája támaszkodik a dél-német és észak-olasz területek húzóerejére, az uniós együttműködésre, az uniós kereteken kívül létrejött regionális együttműködésre és a kétoldalú kapcsolatokra. Jelenleg Magyarország a következő fontosabb regionális együttműködési fórumoknak részese: Visegrádi Együttműködés (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), Regionális Partnerség (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), Közép-európai Kezdeményezés (18 tagországot számlál, felölelve a teljes régiót Olaszországtól Belaruszig), Quadrilaterale (Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovénia). Ezen kívül részt veszünk különböző, funkcionális területeket érintő multilaterális együttműködési fórumokon, például a budapesti székhelyű Duna Bizottságban.

Magyarország és Horvátország kapcsolatát nem terhelik konfliktusok, a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a mindenkori kormányok prioritásként kezelik. A korábbi évek vegyes eredményei után 2001-ben áttörést jelentett a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, amely a magyar exportőrök számára fontos előnyt jelent, és 2002-ben exportunk 36%-kos bővülését eredményezte. Egyre több közepes magyar vállalkozás alapít céget, vagy céloz meg ingatlanvásárlást, befektetést. Fokozatosan javulnak a magyar vállalkozások üzleti lehetőségei.

„Hét különböző viszonyt kell kialakítanunk, ami nem könnyű, még akkor sem, ha a hét ország közül Szlovéniával, Horvátországgal, Ausztriával - annak ellenére, hogy akad néha-néha problémánk, de a rendszeres közös kormányüléseink a tanúi annak, hogy – kifejezetten jó a viszony.” A kapcsolatunk nemcsak Romániával és Szerbiával javul, hanem Ukrajnával is. „Az egyetlen gyenge pont – Szlovákia, ahol kormányzati szintű politika a magyar veszéllyel való fenyegetés. Ennek egyik eszköze a megszigorított államnyelvtörvény, ami egyértelműen kisebbségellenes” – fogalmazott a külügyminiszter, majd így folytatta: „A „magyarfóbiák” durva megnyilvánulása volt, amikor tavaly augusztusban a magyar köztársasági elnököt a komáromi hídon egy jegyzékkel megállították, és nem engedték belépni Szlovákia területére.”