Leáldozóban a kínai könnyűipari termékek fénykora Magyarországon. Az elektronikai árucikkeké, autóalkatrészeké és autóipari félkész termékeké a jövő, jósolják a külkereskedők. Nickelsz Ákos, az autóipari külkereskedelemmel foglalkozó N-Team Europe ügyvezető igazgatója pontosította a termékek körét. „A futómű-alkatrészek, a szíjak és szűrők, valamint az autóápolási termékek piacán tapasztalunk jelentős keresletnövekedést, de hasonlóan egyre több kínai termék jelenik meg a kényelmi kiegészítők területén. Ilyen például az FM-modulátor, amellyel MP3-as zenéket lehet hallgatni az autókban.” A kereskedők szerint az autóillatosítók minősége viszont még sokszor csapnivaló, és várat magára az a felismerés, hogy nem az Ázsiában divatos illatokat kellene erőltetni a magyar és az európai piacokon.

A multimédiás tartalmak ugyancsak népszerűek. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 57 százaléka rádióhallgatásra is használja a hálót, míg az online tévénézésnek 33 százalékuk hódol legalább alkalmanként.

mindennapi életük tele van „Made in China" termékekkel, versenyképességük egyre jobb. Reggel ott a kávés csésze, a gyerekek sportcipője, a lányunoka zoknija és a boltokban kapható játékok... mind-mind Kínában gyártott áruk. A kínai gazdaság nyitott, a termékek száma sok, az áruk alacsony, versenyképességük erős az európai piacon. Kínai étteremmel gyakran találkozni, a kínai étel rendkívül ízletes. Naponta tehát sok területen találkozunk kínai termékekkel

De akkor nézzük, hogy a többség hol vásárol. Csak minden hetedik ember márkaboltban. 10 magyarból 6 távol keleti üzletekben, piacokon, vagy hipermarketekben. Egy csomag zokni 380 Forint. 5 pár van benne, a mennyiség miatt ilyen olcsó. Egy darab alsónadrág 80 forintba kerül. A szabadidő 4900. Kínában is ennyi. A kereskedő azt mondja, azért ilyen olcsók a ruhák, mert alacsony költségek mellett milliós tételben gyártják őket. Például Európából származó, újrafeldolgozott műanyagpalackból.

Az emberek keveset keresnek, ezért olyan termékeket fognak keresni, ami olcsó

ma Magyarországon az évente eladott 30 millió pár cipő kétharmada származik Ázsiából, elsősorban Kínából és Vietnamból. Nyugat-európai országokból további 8 millió pár érkezik hozzánk, így kiszámítható, hogy a magyar gyártók mindössze 2 millió pár lábbelit készítenek a hazai piacra. Ennek négyszeresét exportálják.

Óriási üzletté fejlődött ki Magyarországon a Kínából származó lábbelik behozatala, ami azonban a mára már főleg bérmunkára termelő hazai cipőgyárakat egyre nehezebb helyzetbe hozza

Az értékesítésben résztvevő csatornákat vizsgálva kismértékű elmozdulás tapasztalható a ruházati szaküzletek és áruházak irányába, míg ezzel ellentétes mozgásként csökkent az utcai árusok részesedése. A távol-keleti – így kínai, illetve koreai – üzletek részesedése a háztartások által vásárolt ruházati termékmennyiséget tekintve továbbra is közel negyedét teszi ki a piacnak.

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be, teljes átstrukturálódás figyelhető meg. Míg az évtized elején a hipermarketek tudták növelni piaci részesedésüket, addig 2004-ben az értékesítés az olcsó üzletek felé tolódott: főként a távol-keleti üzletek irányába. A távol-keleti érdekeltségű boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni piaci pozíciójukat. Később, 2005-2007 között a mennyiségi forgalom 23 százalékát már a távol-keleti működtetésű üzletekben bonyolították.

A Kínai piac hatalmas. Különböző felmérések szerint a késztermékek 80-85% jelenleg a távolkeleten, ezen belül is Kína területén készülnek. Szinte minden, ami alkatrész vagy késztermék. Köztudottan Kína gazdasága a gyártásra és export tevékenységre rendezkedett be. A világ minden tájáról érkező vevők igényeinek teljes körű kiszolgálására. A gyártók a vevők igénye szerint készítik el termékeiket, ez pontosan azt jelenti, hogy a gyenge minőségű termékek is a megrendelők igényére készülnek.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) több mint kétszáz terméket vont ki a forgalomból az elmúlt negyedév során; ennek negyven százalékát tették ki gyermekruhák- és játékok. A kifogásolt termékek többsége Kínából érkezik hazánkba és Európa más országaiba

Az elkövetkező években eláraszthatják a magyar munkavédelmi-eszköz piacot a kínai termékek.

évről évre folyamatosan növekszik, idén már elérheti az összforgalom negyven százalékát

Ha viszont az életkor szerint hasonlítjuk össze az egyes országok elektronikusan vásárlóit, meglepve tapasztaljuk, mennyire hiányoznak nálunk az 50 év felettiek ebből a körből

a korosztály számára vonzó dokumentum- és tudástár épülhessen ki, az Inforum létrehozta a maga műfajában speciálisnak nevezhető 50plus.net portált. A szintén fontos szerepet betöltő egészségorientációjú 50plusz.hu-val, az öreganeniked.hu-val stb. szemben az 50plus.net a problémamegoldó internethasználatot propagálja. A minél egyszerűbb nethasználat elsajátítását tudástárak, technikai instrukciók segítik. A híreken és a tudástáron túl szívességbank és munkát keres/talál rovat támogatja az 50 éven felülieket leggyakoribb gondjaik megoldásában. A visszaemlékezéseket tartalmazó „digitális emlékkönyv” menü a legidősebb korosztály emlékeinek felkutatását, közkinccsé tételét és megőrzését szolgálja.

Infórum szerint az 50 év felettiek közül mintegy 350 ezren interneteznek

felmérésből az is kiderül, hogy a férfiak közül az 50 év felettiek a legaktívabb internet-felhasználók.

Figyelemre méltó az idézett TNS-NRC felmérés azon adata, miszerint míg Magyarországon a 15-24 éves korosztály 80 százaléka használja rendszeresen az internetet, addig ez az arány már a 25-34 éveseknél 60 százalékra olvad, az 50 év felettieknek pedig mindössze 16 százaléka használja a világhálót. Mindez egyben azt jelenti, hogy igen jelentős növekedési lehetőség rejlik az internetes szektorban.

A BITKOM német szakmai szervezet friss felméréséből kiderült, hogy a német felhasználók 55 százaléka már nem tudja elképzelni az életét az internet nélkül. Ez az arány a fiatalok esetében még magasabb, 84 százalék.

ötvenentúl.hu internetes oldal, amely kimondottan ehhez a generációhoz szól. Számos kutatás bizonyítja, hogy az 50-60 év közöttiek 16 százaléka, míg a nyugdíjasok csupán hat százaléka keresi fel rendszeresen a világhálót.

45 éves kor felett fokozottan csökken az internet felhasználók száma. 45-54 év között még 39%, 55-64 év között 21%, 65 év felett pedig már csak 4,5 % nyilatkozott úgy, hogy használja az internetet.

A Silver Surfer, vagyis az 50 éves vagy annál idősebb internetezők főleg azért szörfölnek a világhálón, hogy ne váljanak életük utolsó szakaszában magányossá. Megdőlni látszik tehát az a korábbi vélemény, miszerint a nyugdíjasokat egyáltalán nem vagy csak alig érdekli az internet világa.A 50 év feletti felhasználók közül nem kerülnek ki hardverguruk, de szoftverfejlesztő vagy informatikai szuperszakemberek sem. Ennek a korosztálynak a tagjai csupán ismerkednek az világhálóval és szemlátomást közülük egyre többnek tetszik az online lét

Nyugat-Európában a 80. év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60. év fölöttieké. Az internet pedig az idősebb korosztály számára talán még fontosabb lehet, mint a gyerekek esetében. Az információs társadalom újrarendezi a társadalmi erőforrásokhoz, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.