Hatalomra kerülése esetén aktív térségi politikára készül az ellenzéki párt, amihez az egyik fő eszköze a 2011-es uniós elnökség lehet - értesült a Mandiner. A Fidesz külügyérei szerint a szomszédos országok közül Szlovákiával továbbra is feszült maradhat a viszony.

Korábban is hangsúlyoztam, és most újra fel szeretném hívni a figyelmet arra, milyen fontos szerepe van a szomszédság-politikának. Meggyőződésem, hogy Európában különösen szoros egymásrautaltságban élnek a szomszédok, olyan történelmi sorsközösségben, olyan nehéz örökséggel a vállukon, hogy ez a legnagyobb kihívás a külpolitika számára. A szomszédok kezelése. Berlini nagykövetként tapasztaltam, hogy Németország, amelynek európai szinten a legtöbb szomszédja van, micsoda különleges figyelmet szentel külön-külön a dán, a cseh, a belga és az összes szomszédjának. Mindegyiknek specifikus kapcsolatokat kínál, nagyon jó szakemberekkel dolgoznak. Az például, hogy a dániai német nagykövet beszél dánul, az nagyon nagy dolog. Németországnak kilenc, Magyarországnak immár hét szomszédja van, ezért nekünk is az egyik legfontosabb külpolitikai feladatunk, hogy a hét szomszédra hét külön programot dolgozzunk ki. Legyen egy nagyon tudatos, nagyon mély, nagyon átgondolt magyar-szlovén, magyar-román stb. kapcsolati rendszer. A külügyminisztérium hozza felszínre a legjobb, leghozzáértőbb embereket, akik az adott szomszéd nyelvét, kultúráját, politikáját ismerik. Ennek az építkezésnek kiemelt szerepe kellene legyen. Ne a divatos nagy fővárosok legyenek a magyar diplomácia elsőszámú célpontjai. Azok is nagyon fontosak, persze. De az is legyen fontos és köztudott, hogy ki a pozsonyi magyar nagykövet.

„Hét különböző viszonyt kell kialakítanunk, ami nem könnyű, még akkor sem, ha a hét ország közül Szlovéniával, Horvátországgal, Ausztriával - annak ellenére, hogy akad néha-néha problémánk, de a rendszeres közös kormányüléseink a tanúi annak, hogy – kifejezetten jó a viszony.” A kapcsolatunk nemcsak Romániával és Szerbiával javul, hanem Ukrajnával is. „Az egyetlen gyenge pont – Szlovákia, ahol kormányzati szintű politika a magyar veszéllyel való fenyegetés. Ennek egyik eszköze a megszigorított államnyelvtörvény, ami egyértelműen kisebbségellenes” – fogalmazott a külügyminiszter, majd így folytatta: „A „magyarfóbiák” durva megnyilvánulása volt, amikor tavaly augusztusban a magyar köztársasági elnököt a komáromi hídon egy jegyzékkel megállították, és nem engedték belépni Szlovákia területére.”

     Mert ahogy a sratégiai tervezetből kitűnik, az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európaizálódás ugyanígy érvényesül a fordított irányban: számos területen az európai közös/egységes politizálás Magyarország számára komoly előnyökkel járhat. A most formálódó európai energiapolitika esetében például olyan fejlesztéseket érdemes támogatnunk, amelyek csökkenthetik az ország gáz- és olajellátásának egyoldalúságát. Vagyis a hatékonyabb megoldás érdekében magánalkuk keresése helyett európai szintre vihetjük fel politikai-gazdasági dilemmáinkat és kitörési javaslatainkat – ezt nevezik policy transfernek.      Nem mellékesen így történhet ez a nemzeti-etnikai kisebbségek esetében is. Tévedés azt hinni, hogy diszkriminációs törekvésekkel szemben az EU mindig hallgat: emlékezzünk a csatlakozást megelőzően a státustörvénnyel kapcsolatos – az akkori magyar kormányzatnak különösebben nem tetsző – európai bizottsági és uniós szakértői szintű állásfoglalásokra vagy később a vajdasági incidenseket tényfeltáró európai parlamenti küldöttség munkájára! Újabban pedig maguknak a kisebbségi közösségeknek a képviselői hívhatják fel a figyelmet esetleges jogsértésekre – komoly terheket átvéve az anyaországtól.

The Gabčíkovo - Nagymaros Dams project This involves Hungary and Czechoslovakia, and .was agreed on September 16, 1977 ("Budapest Treaty"). The treaty envisioned a cross-border barrage system between the towns Gabčíkovo, Czechoslovakia and Nagymaros, Hungary. After intensive campaign the project became widely hated as a symbol of the old communist regime. In 1989 Hungarian government decided to suspend it. In its sentence from September 1997, the International Court of Justice stated that both sides breached their obligation and that the 1977 Budapest Treaty is still valid. In 1998 the Slovak government turned to the International Court, demanding the Nagymaros part to be built. The international dispute is still not solved as of 2008.

Magyarország és Horvátország kapcsolatát nem terhelik konfliktusok, a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a mindenkori kormányok prioritásként kezelik. A korábbi évek vegyes eredményei után 2001-ben áttörést jelentett a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, amely a magyar exportőrök számára fontos előnyt jelent, és 2002-ben exportunk 36%-kos bővülését eredményezte. Egyre több közepes magyar vállalkozás alapít céget, vagy céloz meg ingatlanvásárlást, befektetést. Fokozatosan javulnak a magyar vállalkozások üzleti lehetőségei.

A viszony feszültségeit rövid távon a politikai vezetők és a társadalmi csoportok előzékeny lépései és gesztusai enyhíthetik, hosszabb távon és tartósan viszont csak alaposan átgondolt általános stratégia kidolgozása és megvalósítása segíthet. Ennek kidolgozásába és érvényesítésébe be kell vonni a magyarokat elfogadó szlovákok csoportjait, azok képviselőit. A stratégiának tartalmaznia kell a múltban fakadó és jelenleg is élő problémák különféle fórumokon és formákban való megtárgyalását, kibeszélését is. Zártkörű szakmai és nyitott, széles nyilvánosság előtt (médiában is) folyó vitákat, vitaso- rozatokat kell indítani, amelyek – ha kell, a szóbeli konfrontációk felvállalásával – nyíltan megfogalmazzák a feszült, ellenséges viszony minden ismert és kevésbé ismert oldalát, vetületét. A média közvetítésén túl, e stratégiába be kell építeni egy olyan intézményt, amely ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, irányítja, előreviszi. Létre kell tehát hozni a szlovák–magyar viszony rendezésének intézményét.

A külügyminiszter évértékelő interjújában elmondta, hogy nagyon sok munkát fektettek a szomszédkapcsolatok építésébe, mert soha nem vezetett jóra a történelemben, amikor Magyarország egyszerre volt rosszban minden szomszédjával. Ennek ellenére úgy látja, hogy két szomszédos ország, Ukrajna és Szlovákia esetében gondot okoz az ottani nacionalizmus, ha az más-más módon jelenik is meg.

Egy fontos javaslatot szeretnék tenni, amely hosszú évtizedekre befolyásolhatná a magyar-román viszonyt, a Romániában élő magyarok életét és közérzetét, a belpolitikai közéletet és általában a magyarság hangulatát.<br>Ha jól emlékszem, a legutóbbi magyar-román csúcson Gyurcsány Ferenc azt közölte, hogy ősszel Bukarestben lesz a következő legfelső szintű tárgyalás.<br><br>Ezen be kéne jelenteni egy nagyszabású magyar-román megbékélést, mint ahogy az a franciák és a németek között történt, aminek következtében hosszú évek óta - a normális szintű vitákkal együtt - már teljesen kiegyensúlyozott, baráti (ironikusan mondhatnánk: szinte "testvéri") a viszony nemcsak a két ország (vezetése), hanem a két nép között is... Talán partner lehet ehhez az új román vezetés.

Vajon az EU létezése és keleti kibővülése minden viszonylag önálló Közép-Európa-politika létezését szükségtelenné tette, vagy éppen az Unió bővülésével erősödő regionalizálódás teremhet kereteket a közép-európai politika újraértelmezésére? Vajon egy magyar Közép-Európa-politika mennyiben több mint a visegrádi együttműködés? Mi lehet a magyar Közép-Európa-politika célja és melyek megvalósításának eszközei?

Regionális együttműködési fórumok. A magyar külpolitika gazdasági, politikai és kulturális terülteken is törekszik az együttműködésre a térségben. Magyarország közép-európai politikája támaszkodik a dél-német és észak-olasz területek húzóerejére, az uniós együttműködésre, az uniós kereteken kívül létrejött regionális együttműködésre és a kétoldalú kapcsolatokra. Jelenleg Magyarország a következő fontosabb regionális együttműködési fórumoknak részese: Visegrádi Együttműködés (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), Regionális Partnerség (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), Közép-európai Kezdeményezés (18 tagországot számlál, felölelve a teljes régiót Olaszországtól Belaruszig), Quadrilaterale (Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovénia). Ezen kívül részt veszünk különböző, funkcionális területeket érintő multilaterális együttműködési fórumokon, például a budapesti székhelyű Duna Bizottságban.

A rendszerváltás utáni új magyar alkotmány előírja: az állam felelős a külhoni nemzetrészekért. A két ország az euroatlanti integrációs folyamat során sokmindenben közeledett egymáshoz. Fontos az 1996-ban aláírt alapszerződés, valamint az, hogy az RMDSZ kormányra kerülésének eredményeképpen nőtt a bizalom a két fél között, ami elősegítette a közöttük kialakult problémák tisztázását.