Group items tagged

Az intézet a társadalomtudományi szakterületen,  a politikatudományok tárgycsoportjában a nemzetközi tanulmányok és a politológia keretein belül képzi az európai uniós fejlesztéspolitikai szakértőket, a nemzetközi kapcsolatok szakértőit, a magyarországi politikai szakértőket, a nemzetközi politikai viszonyok és a biztonságpolitikai kérdések szakértőit.

A választások utolsó napjának médiafókuszát használta ki egy bejelentésre a Negyedik Köztársaság nevű formáció. Bejelentésük szerint a Negyedik Köztársaság elindul az önkormányzati választásokon, mint önálló politikai alakulat. A Negyedik Köztársaság eddig közösségi rendezvényeiről és flashmobjairól volt ismert, politikai értelemben nem sorolható a meglévő pártok közé. A formáció nem hivatalos blogja, a Fent és Lent is azon blogok között van, amelyek az RTL Klub választások éjszakáját online közvetítik. A 4k! vezetőivel készült interjú a Mandiner blogon olvasható.

Washington békülékeny hangnemben szólt az amerikai-tajvani fegyvereladási ügylet kapcsán, amely az utóbbi hetekben súlyos feszültséget keltett az amerikai-kínai kapcsolatokban.

Amerika és Kína viszonya washingtoni szakértők szerint a világ sorsát a közeljövőben leginkább meghatározó kétoldalú kapcsolat lesz.

Peking talán teszteli, mennyire messze mehet el az Egyesült Államok új, külpolitikában járatlan elnökével szemben.

A Bangladesi Népi Köztársasággal 1972. január 29-én vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat.

Dhakában 1973-ban létesítettünk nagykövetséget, amelynek működését 1997 óta szüneteltetjük.

Köztársasági és miniszterelnöki látogatásra eddig nem került sor.

Alkotmány, államforma [szerkesztés] Észak-Korea saját bevallása szerint dzsucse (önellátó) állam[2] Kim Ir Szen, az államalapító, valamint fia és örököse, Kim Dzsongil személyi kultuszával. Kim Ir Szen 1994-ben bekövetkezett halála után nem neveztek ki senkit utódjául, hanem a köztársaság örökös elnökének kiáltották ki. Észak-Korea megalakulása óta három alkotmánya volt. A jelenleg érvényben levőt 1998. szeptember 5-én fogadták el, az előzőket 1948-ban és 1972-ben. Az alkotmány szabályozza a kormányzat működését és a Koreai Munkáspárt jogköreit a kormányzással kapcsolatban. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés] Normálisan a miniszterelnök az állam vezetője, bár az igazi hatalom Kim Dzsongil kezében van, aki a KMP és a hadsereg feje. Ezen felül rengeteg más tisztség van még, de a Koreai Munkáspárt Főtitkári, a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöki és a Koreai Népi Hadsereg főparancsnoki címe a legfontosabb. Az államon belül általában „kedves vezér” néven emlegetik, míg apját, Kim Ir Szent, „nagy vezérnek” hívják. A törvényhozás szerve a Legfelsőbb Népi Gyűlés, az ország egykamarás parlamentje. Tagjai a 687 választókörzet küldöttei, őket 5 évente választják meg. Minden küldött a Demokratikus Mozgalom a Szülőföld Egyesítéséért nevű pártot képviseli, amely alá a Koreai Munkáspárt is tartozik. Rendszerint csak évente párszor ülésezik, ekkor általában jóváhagyják az uralkodó párt döntéseit. Bár a Népi Gyűlés feladata a törvényhozás, gyakran átruházza ezt a hatalmat a kisebb, de erősebb elnökségre, amelyet a tagjai közül választanak. Az elnökség dönt akkor is, amikor a Gyűlésnek épp nincs ülésszaka. Politikai pártok [szerkesztés] Észak-Korea pártállam. Az uralkodó párt a Demokrata Mozgalom a Szülőföld Egyesítéséért, amely a Koreai Munkáspárt és két kisebb poltikai erő, a Koreai Szociáldemokrata Párt és a Cshondoista Cshongu Párt koalíciójából jött létre. Ezek a pártok nevezik ki a Legfelsőbb Népi Gyűlés összes képviselőjét. Közigazgatási felosztás [szerkesztés]