Group items tagged

Az ún. repülésfóbia a különböző típusú fóbiáknak - pl. egy térségtől, bezártságtól, valamilyen állattól, közlekedéstől való félelmek -, egy speciális, nagyon gyakori fajtája. Előfordulási aránya 10-15 százalék. Összetett félelem: keveredhet benne a magasságtól való iszony, a bezártságtól való félelem, a kontroll átadásától - "nem én irányítom az eseményeket" - való szorongás.

A magyarok érzik leginkább a pénzügyi válság hatását a visegrádi országok lakosai közül, és a válságtól való félelem is leginkább a magyarokra jellemző

hogy az országa gazdaságára a pénzügyi válság már hatással volt, leginkább a magyarok gondolják így (93 százalék), legkevésbé pedig a lengyelek (57 százalék)

Mind a négy országban elmondható, hogy a lakosság leginkább az ország gazdasági helyzetén, kisebb mértékben a munkahelyén, vállalkozásán és eddig legkevésbé a családi életükben érzik a pénzügyi válság negatív hatását

Megfigyelhetõ, hogy a társalgás során a japán beszélgetõpartnerek soha nem mondanak ellent egymásnak, inkább többértelmû választ adnak. Jellemzõ az úgynevezett igenlõ tagadás, ami azt jelenti, hogy az esetleges nemleges választ is az igen szócska vezeti be. Ha az interlokútorok között információs zavar lép fel, ezt a japán fél nem igyekszik visszakérdezéssel tisztázni, hanem inkább különféle taktikákat alkalmaz annak elkerülésére, hogy a félreértés kiderüljön, illetve elkerülni a válaszadást. Ennek oka az attól való félelem, hogy a partnert bizonytalan helyzetbe hozzák kérdezõsködésükkel, vagy hogy ennek során maguk válnak nevetségessé. Ezt pedig mindenáron kerülni igyekszenek, hiszen a japán kultúrában a szégyen nagy presztízsveszteséget jelent. A japánok csakúgy mint a kínaiak kedvelik a többértelmû megfogalmazásokat, a rejtett utalásokat, mondanivalójukat hosszabb történetekbe, szövegekbe ágyazva indirekt módon adják elõ.

Míg az angol és a japán kultúrára vonatkozóan érvényesülni látszik (hiszen ott az egyéni vélemény olyan dolog, amit feltétlenül alá kell rendelni a közösség vagy a hierarchiában magasabb helyet elfoglaló véleményének), sem a lengyel, sem a dél-európai, például olasz, spanyol kultúrára nem vagy csak kisebb mértékben érvényes. Ezekben a kultúrákban az egyéni véleményhez való jog sokkal magasabb rangot képvisel, s az érzelmek kimutatása is nagyobb mértékû, ami a hevesebb beszédtempóban, a nagyobb hangerõben és a gesztikuláció erõteljesebb voltában is kifejezésre jut.