Konnektivizmus

jaj, ezt ismerem! :) Tavaly fordítottam le magamnak ezt a részt egy netes cuccból: "Egy döntés hatásainak elemzése különböző nézőpontokból: 1. Fehér kalapban: az elérhető adatokra koncentrálok. És megvizsgálom, mit tanulhatok belőlük. Hol vannak hiányosságok a tudásomban? Ezeket pótolom. Múltbeli trendek elemzése, következtetés jövőbeli tendenciákra. Pl: mi a problémám? Mit tudok tenni ellene? Milyen eszközeim vannak hozzá (képességeim, lehetőségeim). 2. Vörös kalapban: intuíció, megérzések, ösztönök sugallata, érzésekre hallgatás. Mások hogyan reagálnak a döntésemre érzelmileg? Megpróbálom megérteni mások intuitív reakcióját, akik nem teljesen tudják döntésem okait. Pl. bennem erős az elvágyódás a könyvtárból, ösztöneim erősen azt súgják,hogy itt az idő, menni kell, hagynom kell, hogy magával vigyen a jó hullám és kedvező szél. Tomi biztos megütközik, Anyukám megijed, Apukám vagy rám bízza, vagy okoskodni kezd, Andrist nem érdekli, a többiek meg engem nem érdekelnek. Mindenki reakcióját megértem, de nem tántorít el egyik sem határozott döntésemtől. 3. Fekete kalapban: pesszimistán, óvatosan és védekezőn nézni a dolgokat. Milyen ötletek és megközelítések miatt nem működhet? Mik a belső és külső gyengéim? Ha rájuk világítok, ki tudom küszöbölni őket. Tudok változtatni a megközelítésen. Veszélyforrás-tervet tudok előkészíteni a felmerülő problémák kezelésére. 4. Sárga kalapban: pozitív gondolkodás. Optimista nézőpont. A döntés és a benne rejlő értékek összes előnyét felsorolom. Ez segít, nehogy elakadjak, elbizonytalanodjak, ne lássam sötéten a dolgokat. Pl. megszabadulok a kiszolgáltatottság-érzéstől, jó érzéssel fog eltölteni, hogy saját magam döntöttem a sorsom alakulásáról, felszabadulok, esélyt teremtek magamnak arra, hogy értelmes tevékenységekk

Edward De Bono "Hat gondolkodó kalap : a párhuzamos gondolkodás hat szakasza" című könyve magyar nyelven 2007-ben jelent meg a Manager Könyvkiadó gondozásában. http://www.managerhungary.hu/index.php?lay=default&page=termek&spage=reszletek&id=31&kat=7&lang=hu

A módszer alkalmazható az oktatásban is. Pl. a történelem oktatása. Különböző nézőpontok szerint megvizsgálni egy-egy történelmi eseményt. Érdekes lenne... Gondolkodva tanulni a törit és nem bebiflázni;-) A következő nemzedék így talán képes lenne tanulni a történelemből (általánosságban ez a mi nemzedékünkre nem jellemző), hiszen a történelem nem azt mondja meg, hogy mit kell tennünk, hanem azt, hogy mit ne tegyünk. Azt viszont csak akkor tudjuk, ha elgondolkodunk egy-egy történelmi eseményen és annak okain. Annál tanulságosabb minél több nézőpontból vagyunk képesek megvizsgálni egy-egy eseményt, történelmi pillanatot, személyiséget. A vitatkozás művészetének oktatása vagy a gondolkodás művészetének oktatása? Vagy mindkettő párhuzamosan?

Héder Sándor írása a módszerről 3 szemléletes ábrával: http://www.forlong.hu/blog/2008/06/28/hogyan-csokkentsuk-a-megbeszelesekre-szant-idot-mikozben-noveljuk-azok-hatekonysagat/