Group items tagged

Az Inforum és a BME-Unesco ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) második alkalommal készítette el erről az éves jelentését, amely az információs társadalom megosztottságának csökkentésében elért eredményeket, eseményeket összegezte

négymillió 50 év feletti ember él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16%-a részesül az információs társadalom előnyeiből.

A nyugdíjasoknak mindössze 4%-a, azaz körülbelül 75 ezer fő tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány.

fontos eszköz a kirekesztettség megelozésére az élethosszig tartó tanulás kiterjesztése a nyugdíjas évekre is. Az idoskorúaknak kapacitásuk és kedvük is van tanulni, de ezt a tényt a többség figyelmen kívül hagyja. Olyan munkákban részt venni, amelyek mentálisan stimulálók, elosegíti a szellemi kapacitás megorzését az idoskorban. Ezeket a lehetoségeket ki kell használni és ki kell terjeszteni például olyan területekre is, mint az információs technológiák használata.

Nyugat-Európában a 80 év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60 év fölöttié. Az internet az idosebb korosztály számára talán még fontosabb lehet, mint a gyermekeknek. Az információs társadalom újrarendezi a társadalmi eroforrásokhoz, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az Európai Tanács eEurope programjai ezért is hangsúlyozza az úgynevezett „e-befogadási” (e-inclusion) programok fontos elemeként az e-kormányzat, az e-szolgáltatások fejlesztésének fontosságát. A társadalom jelentékeny részének élete válhat könnyebbé, ha a szükséges ismeretek és szolgáltatások gombnyomásra válnak számára elérhetové. S mivel az internet nem egyoldalú befogadásra kárhoztat, mint a televízió, ezért a társadalom is erosödhet az interneten megjeleno – tapasztalatokon alapuló – ismeretanyaggal és azzokkal a véleményekkel, amelyeket az idosebb korosztály tagjai publikálnak. Az internet ezen túlmenoen az új kommunikáció helye, ahol levélben, csevego-szobákban is folyik az élet, s ahová a belépés nemcsak fiataloknak engedélyezett. Közösségek, levelezo hálózatok jönnek létre, barátságok és szerelmek születnek ebben a korosztályban is az interneten.

amelyeket azért hoztak létre, hogy az EU ún. partnerországaiban támogassák a szociális és gazdasági reformtörekvéseket.

kifejezetten a felsőoktatási rendszerek fejlesztését támogatja.

vagyis kereső tevékenység időskorban: tovább tartó munka- és termelőképesség, jobb minőségű munkavégzés, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása könnyen hozzáférhető ikt-kkel, személyre szabott, rugalmas munkahely-kialakítást lehetővé tevő innovatív megoldásokkal, ikt-készségekkel és ‑képességekkel (e-készségek) és ikt-kkal támogatott tanulással (e-tanulás).

Az információs társadalomnak köszönhetően az időskorúak – amikor és ahol kívánják – a társadalom és a gazdaság teljes értékű résztvevői lehetnek, állampolgári cselekvő- és döntésképességüket megőrizve; ugyanakkor a vállalatok és a gazdaság, valamint a társadalom egésze szempontjából is hasznos tevékenységet folytathatnak.

Ha nem teszünk ellene, mindez az időskorúak „jövő nemzedékére” is igaz marad, ismerve a technológiai fejlődés iramát.

Magyarországon most először készült széles fókuszú kutatás az 50 év felettiek információs- és kommunikációs technológiai eszközök használatáról

Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti lakos él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16 százaléka részesül az információs társadalom előnyeiből

By 2020, around a quarter of the EU population will be over 65 and the number of people over 80 will more than double, leading to more spending (4-8% of GDP) on pensions, health and long-term care. Disability affects large parts of society and elderly groups. Around a fifth of people over 50 experience severe vision, hearing and dexterity problems. ICT offers many opportunities to lift this burden and enrich the lives of the elderly and ¡nfirmed.

ICT for ageing well can become a driver for jobs and growth and a successful lead market for Europ

Természetesen. A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. Nemcsak egyénenként illet meg minden cigányt a minden embernek és minden állampolgárnak járó jogok teljessége, hanem ők önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényezők. Magyarország államfőjeként ebben az esetben helyénvaló a régies és ünnepélyes szóhasználat: a cigányság az ország testének része. Mivel ők a legnépesebb és a legfiatalabb kisebbség, a cigányság integrációja, és az együttműködés döntő hatással lesz a következő évtizedekre.

Nemi erőszak Kongóban: merénylet az emberi méltóság ellen

Kongóban a fegyveres lázadó csoportok és a kormányerők között kitört háború a nők ellen elkövetett, tömeges és ijesztő méreteket öltő szexuális erőszakhoz vezettet.

Az erőszak immár nem hadviselési eszköz;

A század végén végre felcsillant a remény egy szebb jövőre.

"(a falvak) közösségeinek viszonyát nem lehet úgy leírni, mint az agresszív, rasszista többség és a védtelen kiszolgáltatott kisebbség konfliktusát". Mindez már az olaszliszkai lincselés után történt, amelynek megértő magyarázatát ("indulati bűnözés") a magyar társadalom nem fogadta el. Talán ezért is mérhette a Nézőpont Intézet tavaly augusztusban, hogy a megkérdezettek 91 százaléka egyetért azzal a gyakran hangoztatott állítással, mely szerint a "cigánybűnözés" létező jelenség a mai Magyarországon.