Group items tagged

Az Inforum és a BME-Unesco ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) második alkalommal készítette el erről az éves jelentését, amely az információs társadalom megosztottságának csökkentésében elért eredményeket, eseményeket összegezte

négymillió 50 év feletti ember él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16%-a részesül az információs társadalom előnyeiből.

A nyugdíjasoknak mindössze 4%-a, azaz körülbelül 75 ezer fő tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány.

Az Európai Bizottság ezért egy programot indított annak érdekében, hogy a idősödő korosztály jobban be tudjon illeszkedni az információs társadalomba, amivel a cél társadalmi és gazdasági aktivitásuk emelése,

A Bizottság akciótervének célja, hogy az időseknek tervezett információs és kommunikációs technológiák (ICT) segítségével hosszabb ideig maradjon a 65 feletti korosztály gazdaságilag produktív,

vagyis kereső tevékenység időskorban: tovább tartó munka- és termelőképesség, jobb minőségű munkavégzés, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása könnyen hozzáférhető ikt-kkel, személyre szabott, rugalmas munkahely-kialakítást lehetővé tevő innovatív megoldásokkal, ikt-készségekkel és ‑képességekkel (e-készségek) és ikt-kkal támogatott tanulással (e-tanulás).

Az információs társadalomnak köszönhetően az időskorúak – amikor és ahol kívánják – a társadalom és a gazdaság teljes értékű résztvevői lehetnek, állampolgári cselekvő- és döntésképességüket megőrizve; ugyanakkor a vállalatok és a gazdaság, valamint a társadalom egésze szempontjából is hasznos tevékenységet folytathatnak.

termékek és a szolgáltatások ráadásul gyakran nem igazodnak az idősebb felhasználók különleges igényeihez,

fontos eszköz a kirekesztettség megelozésére az élethosszig tartó tanulás kiterjesztése a nyugdíjas évekre is. Az idoskorúaknak kapacitásuk és kedvük is van tanulni, de ezt a tényt a többség figyelmen kívül hagyja. Olyan munkákban részt venni, amelyek mentálisan stimulálók, elosegíti a szellemi kapacitás megorzését az idoskorban. Ezeket a lehetoségeket ki kell használni és ki kell terjeszteni például olyan területekre is, mint az információs technológiák használata.

Nyugat-Európában a 80 év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60 év fölöttié. Az internet az idosebb korosztály számára talán még fontosabb lehet, mint a gyermekeknek. Az információs társadalom újrarendezi a társadalmi eroforrásokhoz, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az Európai Tanács eEurope programjai ezért is hangsúlyozza az úgynevezett „e-befogadási” (e-inclusion) programok fontos elemeként az e-kormányzat, az e-szolgáltatások fejlesztésének fontosságát. A társadalom jelentékeny részének élete válhat könnyebbé, ha a szükséges ismeretek és szolgáltatások gombnyomásra válnak számára elérhetové. S mivel az internet nem egyoldalú befogadásra kárhoztat, mint a televízió, ezért a társadalom is erosödhet az interneten megjeleno – tapasztalatokon alapuló – ismeretanyaggal és azzokkal a véleményekkel, amelyeket az idosebb korosztály tagjai publikálnak. Az internet ezen túlmenoen az új kommunikáció helye, ahol levélben, csevego-szobákban is folyik az élet, s ahová a belépés nemcsak fiataloknak engedélyezett. Közösségek, levelezo hálózatok jönnek létre, barátságok és szerelmek születnek ebben a korosztályban is az interneten.

Magyarországon most először készült széles fókuszú kutatás az 50 év felettiek információs- és kommunikációs technológiai eszközök használatáról

Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti lakos él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16 százaléka részesül az információs társadalom előnyeiből

2025-re a lakosság 25%-a 60 éves vagy idősebb lesz, ezen belül Európában a következő negyven évben ezen korosztály számaránya a jelenlegi 21%-ról 33%-ra emelkedik.

idősek négy legfőbb ellensége: a) a magány, b) az unalom, c) az elesettség, d) a szellemi képességek hanyatlása.

The ageing population and privatisation of social services (Rytkönen 1995) may also provide new Internet based business opportunities.

More than one third of households in Finland already have computers, and host to population ration is 88.11 per 100 000 habitants, the highest in the world (TELMO 1998)

The question remains, nonetheless, how capable or willing the elderly people, or their helpers, are to use ITC

50 év feletti magyarok 84 százaléka nem részesül az információs társadalom adta áldásból. Ha nem változik semmi, akkor a magyar internet-forradalom tényleg "kihalásos rendszerben" valósul meg.

Jelenleg közel 4,5 millió 50 évesnél idősebb ember él Magyarországon, s közülük mindössze 638 ezer használta már az internetet, rendszeresen pedig mindössze 560 ezren élnek online életet. Ennél is rosszabb a kép, ha csak a 64 év felettieket (nyugdíjasok) nézzük, ugyanis közülük alig 72 ezer rendszeres netező kerül ki, pedig közel kétmillióan vannak.

A tavalyi évben 50 ezer időskorú vett részt különböző infokommunikációs oktatásokon, de ezek egy része egy napos gyorstalpaló, ami semmit sem ér. Másrészt a milliónyi nyugdíjas mellett a 60 ezer egy elhanyagolható kisebbség.

Nyugat-Európában a 80. év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60. év fölöttieké. Az internet pedig az idősebb korosztály számára talán még fontosabb lehet, mint a gyerekek esetében. Az információs társadalom újrarendezi a társadalmi erőforrásokhoz, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Az e-learning Magyarországon Magyarország mint EU-hoz 2004-ben csatlakozó ország számára a tagjelölt országok által az Európai Bizottság közreműködésével készített és a 2001. június 16-i göteborgi konferencián elfogadott eEurope+2003 Akcióterv (eEurope+ 2003. A co-operative effort to implement the Information Society in Europa) foglalja össze az információs társadalom megteremtésével s ennek részeként az e-learninggal kapcsolatos fő feladatokat.

72% of respondents are of the opinion that the ageing population is at risk of being excluded from society

The survey strongly indicates that the elderly and people with low education levels are most at risk of being left behind in the development of the information society.