Skip to main content

Home/ Diigo2009BCE/ Group items tagged convention

Rss Feed Group items tagged

Levente Toth

Convention and Policy | Biodiversity Clearing-House Mechanism and Biosafety Clearing-House - 0 views

  •  
    a Biológiai Sokféleség Egyezmény
Peitli Csilla

Bálnavadászat - 0 views

  • fő megélhetési forrás a norvég partok mentén.
  • A csukabálna húsát emberi fogyasztásra használják. Norvégiában nagy hagyománya van a bálnahús fogyasztásának, de a bálnahús és a bálnazsír a világ más tájain is fontos része a hagyományos étrendnek.
  • környezetbarát módja az emberi fogyasztásra alkalmas élelem előállításának: a környezetet nem éri károsodás, az energiafogyasztás alacsony marad, és nem keletkeznek környezetre ártalmas szennyező anyagok műtrágyából, rovarirtóból vagy más vegyi anyagokbó
  • ...5 more annotations...
  • A csukabálnát norvég vizeken nem fenyegeti a kihalás veszélye
  • 1982-ben az IWC elfogadott egy 1986 óta hatályos átmeneti moratóriumot, mely megtiltotta minden bálna fajta kereskedelmi célú vadászatát
  • Norvégia fenntartotta ellenvéleményét a moratóriummal kapcsolatban, mindamellett maga is átmeneti bálnavadászati tilalmat vezetett be, melynek feloldását a bálnapopulációról gyűjtendő újabb, megbízhatóbb vizsgálati adatoktól tette függővé. Norvégia átmeneti tilalma 1987-ben lépett hatályba. Az átmeneti moratórium kimondta, hogy “e döntést illetően a Tanács legkésőbb 1990-re átfogó hatástanulmányt köteles készíteni és fontolóra veszi a moratórium módosítását és kiegészítések elfogadását, valamint más bálnavadászati kvóták megállapítását”. A megadott határidőre el kellett készíteni a vadászható bálnaállomány nagyságának újabb, megbízhatóbb adatokon nyugvó felmérését, valamint a Módosított Erőforrás-gazdálkodási Folyamattervet (Revised Management Procedure - RMP). A tudományos bizottság mindkét feladatát végrehajtotta, azonban a Tanács az 1990 óta megrendezett éves találkozók során elmulasztotta a moratórium és a bálnavadászati kvóták felülvizsgálatát. Ehelyett a kvóták felülbírálatát is új feltételek teljesítéséhez kötötte. Ilyen időhúzás fényében a norvég kormány egyoldalúan úgy döntött, hogy 1993-tól folytatja a bálnák vadászatát. Norvégia a Tanács tudományos bizottsága által kidolgozott Módosított Erőforrás-gazdálkodási Folyammatterv  alapján állapítja meg az évente elejthető csukabálnák számát. 2006-ban a kvótát 1 052 példányban maximálták. Norvégia bálnavadászati joga nem kérdéses, mivel az átmeneti moratóriumhoz nem csatlakozott, amikor azt az IWC elfogadta. Fenntartásainak alapját a Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (International Convention for the Regulation of Whaling) ötödik cikkelye képezi, az a megállapodás, amely az IWC megalapításáról és működésének feltételeiről rendelkezik. A moratórium jogilag nem kötelezi a tagországokat, mivel a Tanács nem végezte el a tudományos alapokon nyugvó felmérést, mely a moratórium 1990-en túli érvényesítésének feltételét jelentette volna. Az Egyezmény célja, ahogyan azt annak előszavában is olvashatjuk, hogy „a bálnaállomány fennmaradását biztosítsa, és így a bálnavadászat megfelelő fejlődését lehetővé tegye” Más szóval az Egyezmény célja nem az, hogy a bálnák védelmét öncélúan képviselje, hanem hogy szabályozza a bálnavadászattal kapcsolatos tevékenységeket, oly módon, hogy a jelen és a jövő generációk érdekeit is védje. Az IWC-tagországok - melyek a bálnavadászatot elvből ellenzik, tekintet nélkül az egyes állományok méretére - álláspontja ellentétes a Tanács saját célkitűzéseivel. A bálna elejtésének módjaiAz IWC komoly erőfeszítéseket tett a bálnavadászat módszereinek fejlesztése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az állatok a lehető legkevesebb szenvedésnek legyenek kitéve. Norvégia vezető szerepet vállalt ezen törekvések előmozdításában. A napjainkban használt felszerelés legalább annyira fejlett, vagy még fejlettebb, mint a nagyvadak elejtésénél alkalmazott technikai eszközök,. Ez vonatkozik mind az állatok halálának gyorsaságára, mind pedig a meg nem ölt, csupán megsebzett állatok százalékos arányszámára.- - - - A csukabálnák halászata megfelő szabályok mellett fenntartható, és ahogyan fentebb is olvasható, egy környezetbarát élelmiszer előállítási forma. A bálnavadászat betiltása csak elfojtja az emberiséget érintő, valós környezetpolitikai kihívásokról szóló vitákat. Ugrás a lap tetejére Forrás: Szerző: Norvég Külügyminisztérium   |   var addthis_pub = "hattis"; var addthis_language = "hu"; Internetmegosztás   |   Külső linkek Facts about whales in Norwegian waters Newsletter Adja meg e-mail címét, regisztráljon, vagy törölje adatait a hírlevélről Időjárás a keresett helyen 25 április 18:00 - 26 április 0:00 11°C Utoljára frissítve 25.április 12:42 Következő frissítés 25.április 18:30   Időjárás más helyeken www.yr.no Tények Terület:  385 155 km2 Népesség 2009-ben: 4 801 100 Főváros  Oslo / 59 56 ° N 10 41 Idözóna: CET (UTC +1) Nyár (UTC + 2) Idő Norvégiában 19:48
  • a norvég kormány egyoldalúan úgy döntött, hogy 1993-tól folytatja a bálnák vadászatát.
  • Az IWC komoly erőfeszítéseket tett a bálnavadászat módszereinek fejlesztése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az állatok a lehető legkevesebb szenvedésnek legyenek kitév
  •  
    Sokat hallunk mostanában a z állatok veszélyeztetettségétől és a kihalásra ítélt fajokról. A sajtóban és természetesen az állatvédő és egyéb zöldszervezeteknél is nagy visszhangot keltett a japán bálnavadászat, ami ellen minden eszközzel próbálnak küzdeni az aktivisták. Ezzel kapcsolatban találtam ezt a cikket a norvég szabályokról és helyzetről. Hasonló a a helyzet,mint Japánban, mert itt sem tiltja a törvény az állatok megölését.
Lilla Hegedus

University of Cambridge - Cambridge Programme for Sustainability Leadership > Programme... - 0 views

  • E-Learning   Chronos   The e-learning tutorial Chronos deals with the business case for sustainable development. It is intended as a straightforward introduction for employees that can help organisations move sustainable development thinking into the mainstream.   Companies know that if sustainability is to be embedded in their organisations, their staff will need training. E-learning provides a practical and cost-effective alternative to a conventional training course.   There are now more than 200 organisations through the world using Chronos, with a total of around 150,000 user licences. Some, including Shell, Rio Tinto, and Philips, have customised Chronos to their own requirements, which can include corporate branding as well as video messages from their own executives. The software has been translated into Spanish, Brazilian Portuguese and standard Portuguese.   Chronos was developed in partnership with the World Business Council for Sustainable Development. It is available via the Internet and on CD-ROM.
  •  
    E Learning
Martina Kovács

U.N. convention for disabled to take effect May 3 | Reuters - 0 views

    • Martina Kovács
       
      Rászorulóknak új csomag Amerikában
1 - 5 of 5
Showing 20 items per page