Skip to main content

Home/ Diigo2009BCE/ Group items tagged bálnavadászat

Rss Feed Group items tagged

Peitli Csilla

Bálnavadászat - 0 views

  • fő megélhetési forrás a norvég partok mentén.
  • A csukabálna húsát emberi fogyasztásra használják. Norvégiában nagy hagyománya van a bálnahús fogyasztásának, de a bálnahús és a bálnazsír a világ más tájain is fontos része a hagyományos étrendnek.
  • környezetbarát módja az emberi fogyasztásra alkalmas élelem előállításának: a környezetet nem éri károsodás, az energiafogyasztás alacsony marad, és nem keletkeznek környezetre ártalmas szennyező anyagok műtrágyából, rovarirtóból vagy más vegyi anyagokbó
  • ...5 more annotations...
  • A csukabálnát norvég vizeken nem fenyegeti a kihalás veszélye
  • 1982-ben az IWC elfogadott egy 1986 óta hatályos átmeneti moratóriumot, mely megtiltotta minden bálna fajta kereskedelmi célú vadászatát
  • Norvégia fenntartotta ellenvéleményét a moratóriummal kapcsolatban, mindamellett maga is átmeneti bálnavadászati tilalmat vezetett be, melynek feloldását a bálnapopulációról gyűjtendő újabb, megbízhatóbb vizsgálati adatoktól tette függővé. Norvégia átmeneti tilalma 1987-ben lépett hatályba. Az átmeneti moratórium kimondta, hogy “e döntést illetően a Tanács legkésőbb 1990-re átfogó hatástanulmányt köteles készíteni és fontolóra veszi a moratórium módosítását és kiegészítések elfogadását, valamint más bálnavadászati kvóták megállapítását”. A megadott határidőre el kellett készíteni a vadászható bálnaállomány nagyságának újabb, megbízhatóbb adatokon nyugvó felmérését, valamint a Módosított Erőforrás-gazdálkodási Folyamattervet (Revised Management Procedure - RMP). A tudományos bizottság mindkét feladatát végrehajtotta, azonban a Tanács az 1990 óta megrendezett éves találkozók során elmulasztotta a moratórium és a bálnavadászati kvóták felülvizsgálatát. Ehelyett a kvóták felülbírálatát is új feltételek teljesítéséhez kötötte. Ilyen időhúzás fényében a norvég kormány egyoldalúan úgy döntött, hogy 1993-tól folytatja a bálnák vadászatát. Norvégia a Tanács tudományos bizottsága által kidolgozott Módosított Erőforrás-gazdálkodási Folyammatterv  alapján állapítja meg az évente elejthető csukabálnák számát. 2006-ban a kvótát 1 052 példányban maximálták. Norvégia bálnavadászati joga nem kérdéses, mivel az átmeneti moratóriumhoz nem csatlakozott, amikor azt az IWC elfogadta. Fenntartásainak alapját a Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (International Convention for the Regulation of Whaling) ötödik cikkelye képezi, az a megállapodás, amely az IWC megalapításáról és működésének feltételeiről rendelkezik. A moratórium jogilag nem kötelezi a tagországokat, mivel a Tanács nem végezte el a tudományos alapokon nyugvó felmérést, mely a moratórium 1990-en túli érvényesítésének feltételét jelentette volna. Az Egyezmény célja, ahogyan azt annak előszavában is olvashatjuk, hogy „a bálnaállomány fennmaradását biztosítsa, és így a bálnavadászat megfelelő fejlődését lehetővé tegye” Más szóval az Egyezmény célja nem az, hogy a bálnák védelmét öncélúan képviselje, hanem hogy szabályozza a bálnavadászattal kapcsolatos tevékenységeket, oly módon, hogy a jelen és a jövő generációk érdekeit is védje. Az IWC-tagországok - melyek a bálnavadászatot elvből ellenzik, tekintet nélkül az egyes állományok méretére - álláspontja ellentétes a Tanács saját célkitűzéseivel. A bálna elejtésének módjaiAz IWC komoly erőfeszítéseket tett a bálnavadászat módszereinek fejlesztése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az állatok a lehető legkevesebb szenvedésnek legyenek kitéve. Norvégia vezető szerepet vállalt ezen törekvések előmozdításában. A napjainkban használt felszerelés legalább annyira fejlett, vagy még fejlettebb, mint a nagyvadak elejtésénél alkalmazott technikai eszközök,. Ez vonatkozik mind az állatok halálának gyorsaságára, mind pedig a meg nem ölt, csupán megsebzett állatok százalékos arányszámára.- - - - A csukabálnák halászata megfelő szabályok mellett fenntartható, és ahogyan fentebb is olvasható, egy környezetbarát élelmiszer előállítási forma. A bálnavadászat betiltása csak elfojtja az emberiséget érintő, valós környezetpolitikai kihívásokról szóló vitákat. Ugrás a lap tetejére Forrás: Szerző: Norvég Külügyminisztérium   |   var addthis_pub = "hattis"; var addthis_language = "hu"; Internetmegosztás   |   Külső linkek Facts about whales in Norwegian waters Newsletter Adja meg e-mail címét, regisztráljon, vagy törölje adatait a hírlevélről Időjárás a keresett helyen 25 április 18:00 - 26 április 0:00 11°C Utoljára frissítve 25.április 12:42 Következő frissítés 25.április 18:30   Időjárás más helyeken www.yr.no Tények Terület:  385 155 km2 Népesség 2009-ben: 4 801 100 Főváros  Oslo / 59 56 ° N 10 41 Idözóna: CET (UTC +1) Nyár (UTC + 2) Idő Norvégiában 19:48
  • a norvég kormány egyoldalúan úgy döntött, hogy 1993-tól folytatja a bálnák vadászatát.
  • Az IWC komoly erőfeszítéseket tett a bálnavadászat módszereinek fejlesztése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az állatok a lehető legkevesebb szenvedésnek legyenek kitév
  •  
    Sokat hallunk mostanában a z állatok veszélyeztetettségétől és a kihalásra ítélt fajokról. A sajtóban és természetesen az állatvédő és egyéb zöldszervezeteknél is nagy visszhangot keltett a japán bálnavadászat, ami ellen minden eszközzel próbálnak küzdeni az aktivisták. Ezzel kapcsolatban találtam ezt a cikket a norvég szabályokról és helyzetről. Hasonló a a helyzet,mint Japánban, mert itt sem tiltja a törvény az állatok megölését.
1 - 1 of 1
Showing 20 items per page