Group items tagged

közel 4,5 millió 50 évesnél idősebb ember él Magyarországon, s közülük mindössze 638 ezer használta már az internetet, rendszeresen pedig mindössze 560 ezren élnek online életet.

Ennél is rosszabb a kép, ha csak a 64 év felettieket nézzük, ugyanis közülük alig 72 ezer rendszeres netező kerül ki, pedig közel kétmillióan vannak.

4,5 millió 50 évesnél idősebb ember él Magyarországon, s közülük mindössze 638 ezer használta már az internetet

Az Inforum és a BME-Unesco ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) második alkalommal készítette el erről az éves jelentését, amely az információs társadalom megosztottságának csökkentésében elért eredményeket, eseményeket összegezte

négymillió 50 év feletti ember él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16%-a részesül az információs társadalom előnyeiből.

A nyugdíjasoknak mindössze 4%-a, azaz körülbelül 75 ezer fő tekinthető rendszeres internetezőnek, ami nemzetközi összehasonlításban megdöbbentően alacsony arány.

Mikor vezetik be Magyarországon az eurót?   Az EU csatlakozás pillanatában Magyarország automatikusan a Gazdasági és Pénzügyi Unió tagjává is vált, de a közös valuta bevezetése alól felmentést kapott mindaddig, amíg nem teljesíti a konvergencia kritériumokat.   A valutaárfolyam stabilitására vonatkozó feltétel szerint minimum két évig kell részt venni az uniós árfolyam-mechanizmusban, azaz ez idő alatt a forint leértékelését el kell kerülni. Magyarországon az euró bevezetésének céldátumát az Európai Bizottságnak benyújtott ún. konvergenciaprogram nem tartalmazza. A magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata szerint Magyarországon 2010 és 2015 között lehet euró.

ma Magyarországon az évente eladott 30 millió pár cipő kétharmada származik Ázsiából, elsősorban Kínából és Vietnamból. Nyugat-európai országokból további 8 millió pár érkezik hozzánk, így kiszámítható, hogy a magyar gyártók mindössze 2 millió pár lábbelit készítenek a hazai piacra. Ennek négyszeresét exportálják.

Az e-learning Magyarországon Magyarország mint EU-hoz 2004-ben csatlakozó ország számára a tagjelölt országok által az Európai Bizottság közreműködésével készített és a 2001. június 16-i göteborgi konferencián elfogadott eEurope+2003 Akcióterv (eEurope+ 2003. A co-operative effort to implement the Information Society in Europa) foglalja össze az információs társadalom megteremtésével s ennek részeként az e-learninggal kapcsolatos fő feladatokat.

Éhbérért dolgoznak Magyarországon a megváltozott munkaképességűek

Nők a magyar közéletben A nők aránya riasztóan alacsony mind a magyar parlamentben, mind pedig a helyi önkormányzatokban. Jelenleg a 387 parlamenti képviselő 8,5%-a, mindössze 33 nő. A kizárólag képviselőnőkből álló női jogokkal foglalkozó albizottságtól eltekintve a parlamenti bizottságokban általában csak néhány képviselőnő van.

Magyarországon kritikus az idősebb generáció információs társadalomba való integrációja

fontos eszköz a kirekesztettség megelozésére az élethosszig tartó tanulás kiterjesztése a nyugdíjas évekre is. Az idoskorúaknak kapacitásuk és kedvük is van tanulni, de ezt a tényt a többség figyelmen kívül hagyja. Olyan munkákban részt venni, amelyek mentálisan stimulálók, elosegíti a szellemi kapacitás megorzését az idoskorban. Ezeket a lehetoségeket ki kell használni és ki kell terjeszteni például olyan területekre is, mint az információs technológiák használata.

Nyugat-Európában a 80 év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60 év fölöttié. Az internet az idosebb korosztály számára talán még fontosabb lehet, mint a gyermekeknek. Az információs társadalom újrarendezi a társadalmi eroforrásokhoz, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az Európai Tanács eEurope programjai ezért is hangsúlyozza az úgynevezett „e-befogadási” (e-inclusion) programok fontos elemeként az e-kormányzat, az e-szolgáltatások fejlesztésének fontosságát. A társadalom jelentékeny részének élete válhat könnyebbé, ha a szükséges ismeretek és szolgáltatások gombnyomásra válnak számára elérhetové. S mivel az internet nem egyoldalú befogadásra kárhoztat, mint a televízió, ezért a társadalom is erosödhet az interneten megjeleno – tapasztalatokon alapuló – ismeretanyaggal és azzokkal a véleményekkel, amelyeket az idosebb korosztály tagjai publikálnak. Az internet ezen túlmenoen az új kommunikáció helye, ahol levélben, csevego-szobákban is folyik az élet, s ahová a belépés nemcsak fiataloknak engedélyezett. Közösségek, levelezo hálózatok jönnek létre, barátságok és szerelmek születnek ebben a korosztályban is az interneten.

a magyar hitelezési gyakorlat alapvetően különbözik az amerikaitól és az angoltól

náluk a hitel értéke 10-20 százalékkal meghaladhatja a lakásét, Magyarországon a hitel/fedezet arány jellemzően 70 százalék

Új kutatóbázis a megújuló energiákra alapozott energiagazdálkodás fejlesztésére.