Skip to main content

Home/ Konnektivizmus/ Group items tagged elmélet

Rss Feed Group items tagged

Zsolt Kulcsár

A káosz természetrajza - 0 views

  • A görög szó eredeti jelentése �üresség, semmi�. Csak Arisztotelész munkássága nyomán veszi fel az �összevisszaság� jelentést.
  • az nem egy pillanatnyi helyzetre, elrendezésre, állapotra vonatkozik, hanem az idõbeli viselkedésre.
  • A káosz önmagát nem ismétlõ állandósult mozgás
  • ...22 more annotations...
  • a káosz a kevés összetevõbõl álló rendszerek összetett mozgása
  • Az általunk használt káosz fogalmat pedig a determinisztikus jelzõ illeti meg, ugyanis a körülmények és törvények által egyértelmûen meghatározott
    • Zsolt Kulcsár
       
      Mind a zajt, mind a káoszt rendszertelen mozgás jellemzi. Míg az előbbinek a kontextusa és irányító törvényei nem definiálhatók, az utóbbi esetében ez egyértelműen meghatározott.
  • káosztudományról, mely új interdiszciplináris terület, s a kaotikus jelenségek általános vonásait kutatja
    • Zsolt Kulcsár
       
      Mi a viszony a káoszelmélet és a hálózatelmélet között?
  • új törvények felfedezése nem kapcsolódik hozzá (mint pl. a relativitás elmélete az univerzum, vagy a kvantummechanikáé a mikrorészecskék világában), hanem az ismert törvények eddig el sem képzelt bonyolultságú megnyilvánulásának felismerésérõl van szó.
    • Zsolt Kulcsár
       
      A káosz szabálytalanságát végülis a mérhetetlenül bonyolult mintázatok eredményezik. Ha átlátjuk ezt a bonyolultságot, a szabálytalanság szabállyá lesz.
  • a rendszer nemlinearitása
    • Zsolt Kulcsár
       
      A kaotikus rendszerek nemlineárisak. Ez annyit tesz, hogy az ok-okozat közötti összefüggés oda-vissza nem szimmetrikus. A következmény bonyolultabb függvénye a kiváltó oknak. Ez azt jelentené, hogy az okozat az okhoz képest egy nagyságrenddel bonyolultabb kontextust eredményez?
  • A káosz tehát a nemlineáris rendszerek idõbeli viselkedése.
    • Zsolt Kulcsár
       
      Jó definíció.
  • a jelenségek alakulása rendkívül érzékeny a kiinduló helyzetre
    • Zsolt Kulcsár
       
      Pillangó-effektus. Úgy gondolom, hogy pszichológiai modellekben ez krízishelyzetekkor lehet érdekes. A fejlődésben jelentkező minőségbeli ugrások valamilyen krízishez kapcsolhatóak, melyek az új minőség megjelenésének a kezdőfeltételét határozzák meg. Ezért roppant lényeges, h. az ilyen krízishelyzetekben milyen hatások érik a személyt: a psziché kaotikus rendszerének állapotváltozására a kiindulási állapot roppant nagy hatással van. Az elmélet jól alátámasztja a Stanislav Grof féle perinatális hangsúlyokat is: a születés pillanata a kiindulási pont, mely roppant nagy érzékenységgel bír a fejlődésre nézve!
  • minden olyan tudományban, ahol káosz elõfordulhat, megjelenik az elõrejelezhetõség problémája.
    • Zsolt Kulcsár
       
      A pszichológiára ez teljes mértékben igaz! Kiváncsi vagyok, hogy vannak-e olyan törekvések, hogy a káoszelméleteket a pszichológiában érvényesítsék. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a psziché tipikusan káosz-jelleggel bír! Ez azt is jelenti, hogy a káoszelméleti következtetések igazak lesznek a psziché vonatkozásában is.
  • A káosz állandósult instabilitás.
  • egyetlen mozgás pontos megfigyelése helyett érdemes mozgássokaságot vizsgálni: át kell térni valószínûségi leírásra.
    • Zsolt Kulcsár
       
      A pszichológia viszonylatában ez mit jelentene?
  • a valószínûségi módszer éppoly hatékony, mint a hagyományos, s elvezetett olyan alapvetõ új felfedezésekre, mint a tranzisztor, a mikrochip, a lézer vagy a szupravezetés.
    • Zsolt Kulcsár
       
      Gondolom, itt a fuzzy-logikára utal a valószínűségi módszer.
  • a káosz olyan megjósolhatatlan mozgás, ami determinisztikus
  • A kaotikus mozgáshoz határozott geometriai szerkezet tartozik.
    • Zsolt Kulcsár
       
      A psziché vonatkozásában a mandalákra és egyéb archetipális erejű geometriai ábrázolásokra asszociálok. Azért olyan hatékony a mandala-rajzolós terápia, mert megragadja a psziché egy tartományának kaotikus jellegét. Tökéletes introspekció!
  • mesterséges teret, az ún. állapotteret vagy fázisteret kell megalkotnunk, s a mozgást abban követnünk.
    • Zsolt Kulcsár
       
      Milyen fázisteret alkothatunk a psziché vizsgálatakor? Milyen mérhető dimenziókat lehet egyáltalán felvenni egy ilyen koordinátarendszer tengelyeinek? Valamilyen szomatikus markerekben érdemes talán gondolkodnunk...
  • kaotikus attraktornak
    • Zsolt Kulcsár
       
      Ezt valaki elmagyarázhatná, mert nem értem!
  • biztos, hogy a kaotikus attraktorra elegendõ hosszú idõ után rákerülünk.
    • Zsolt Kulcsár
       
      Nagyon az archetípusokra hajaz ez a téma. A kaotikus attraktor lehetne az archetípus maga; a psziché dinamikája (tapasztalatok) pedig a mozgás. Ez azt jelenti ennek fényében, hogy létünket ezek az attraktorok mágnesként határozzák meg: élményeink egy-egy ilyen geometriai alakzat szerint szerveződnek. Attraktortól attraktorig, azaz archetípustól archetípusig hömpölyög a psziché.
  • A mozgás és a szerkezet (dinamika és geometria) egysége világosan mutatja, hogy a determinisztikus káosz nem zaj (nem molekuláris káosz)!
  • A káosz átmenet a szabályos mozgás és a zaj között.
  • a brazíliai pillangó körüli légköri viselkedés rajta van-e azon a kaotikus attraktoron, melyhez a New York-i orkán tartozik
  • A tapasztalat szerint a pillangó nincs rajta az attraktoron, s ilyen drasztikus távolhatásoktól nem kell tartanunk.
    • Zsolt Kulcsár
       
      A pillangó-hatás káoszelméleti cáfolata.
  • világképformáló felismerésrõl van szó
  • Az élõ szervezetben is van, amikor a kaotikus viselkedés a rendellenes, pl. a szív fibrillációja (az egészséges periodikus viselkedéssel szemben), de az EEG-jel csak betegség, epileptikus roham esetén lehet periodikus.
  •  
    Tél Tamás cikke a káoszelméletekről. Diigo széljegyzetben a káosz és tanulás viszonyáról.
1 - 2 of 2
Showing 20 items per page