Group items tagged

A válság nem oldható meg azzal, hogy öntik a pénzt a pénzügyi szektorba. Elengedhetetlen a bizalom helyreállítása is - mondta Farkas István. A válság négy szintjét különböztette meg Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Első a pénzügyi válság, ezt követi annak a makrogazdasági következménye, vagyis a növekedés lefékeződése. Harmadiknak a társadalmi következményeket nevezte Inotai András, amiről az volt a véleménye, hogy a gazdasági mélypont után jön majd. Végül negyedik szint a válság hatása az ideológiára: saját életet kezd élni a torzult tudat, és mindig lesznek akik populizmussal és demagógiával kihasználják a helyzetet. Akár két év elegendő arra, hogy kezelhetetlenné váljon - hívta fel a figyelmet az igazgató.

Magyarország 2009-ben: még nagyobb mélymerülésre számíthatunk

a rövid távú következményei sem: 2009 a világgazdaság válságának az éve lesz.

A lufi azonban kipukkant. És amikor az ingatlanárak esni kezdtek, a hitel fedezete egyszer csak eltűnt.

A politika nem oszlik jobb és bal oldalra.

Nehéz helyzetben van Stephen Harper kanadai miniszterelnök. A parlamenti kisebbségben kormányzó konzervatív párt elnöke ellen ugyanis hétfőn bizalmatlansági indítvány benyújtását jelentette be az ellenzék.  A hivatalos indoklás szerint Harper nem tesz meg mindent a gazdasági válság kivédése érdekében. Mások szerint Harper akkor vívta ki az ellenzéki pártok haragját, amikor nemrégiben kísérletet tett a politikai pártok állami finanszírozásának megtorpedózására.

A magyarok érzik leginkább a pénzügyi válság hatását a visegrádi országok lakosai közül, és a válságtól való félelem is leginkább a magyarokra jellemző

hogy az országa gazdaságára a pénzügyi válság már hatással volt, leginkább a magyarok gondolják így (93 százalék), legkevésbé pedig a lengyelek (57 százalék)

Mind a négy országban elmondható, hogy a lakosság leginkább az ország gazdasági helyzetén, kisebb mértékben a munkahelyén, vállalkozásán és eddig legkevésbé a családi életükben érzik a pénzügyi válság negatív hatását

"A helyzet sokkal súlyosabb, mint bármelyik, a második világháború óta bekövetkezett pénzügyi válság idején" - fejtette ki véleményét a tőzsdeguru, hozzátéve, hogy valójában igen összetett jelenségről van szó.

A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer 2008 végén a „nagy gazdasági világválság” óta soha nem látott krízisbe került.

ején? - tettük fel a kérdést a munkaerőközvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatójának, Szabó Tamásnak. Az ügyvezető szerint szinte minden beosztás iránt van kereslet, de kisebb arányú a megszokottnál.  A termelőszektorokban - ezen belül is az autóiparban és az elektronikában - nagyobb mértékben érezhető a visszaesés. A válság hatással volt a kereslet megoszlására, az érzékenyen érintett ágazatokban - mint

na az álláspiac. Az ajánlatok száma kevesebb ugyan, de ez nem magyarországi sajátosság - tette hozzá az ügyvezető. A Jobpilot adatai szerint egész Európában természetes módon csökkent a nyitott állások száma. A hazai hiányszakmák (könyvelés, informatika, mérnöki pozíciók) megmaradtak. Az [origo] Állás rovatában most is közel kétezer hazai és több mint egymillió nemzetközi lehetőség található. A válság lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a minőségi cserére. Most a jó szakember olcsóbban elérhető, a gyengébben teljesítőktől megszabadulhatnak és ugyanannyi pénzért jobbra válthatnak a cégek. "Még a kapós álláskeresők is lejjebb adtak fizetési elvárásaikból" - jegyezte meg Buda Szabolcs. Hosszabb lett ugyanakkor az álláskeresési idő. A munkáltatók válogathatnak ugyanis a jelentkezők közül. Az is igaz azonban, hogy az állással rendelkező szakembereket más cégtől nehezebb elcsábítani, csökkent a váltási szándék, jobban megbecsülik ilyenkor a munkavállalók munkahelyüket - teszi hozzá a Jobline vezetője.

A program keretében támogatható tevékenységek a munkahelymegőrző bértámogatás, a részmunkaidős foglalkoztatás (képzés lehetséges igénybevételével), a leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással, valamint az elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások. Forrása a Munkaerő-piaci Alapból válságkezelésre elkülönített 10 milliárd forint, pályázni február 3-tól lehet.

Jelentős vásárlóerő visszaesést okoz, ha a most adómentesen adható étkezési és egyéb adómentes utalványok felét megadóztatják, ez pedig tovább mélyítheti a válságot

orábbi felmérések szerint a most bejelentettnél jóval kisebb, a 11 százalékos eho 2008-as tervezett bevezetése kapcsán készült felmérés szerint a munkáltatók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem adna étkezési utalványt alkalmazottainak.

bármilyen, cafetéria elemet érintő adóterhelés a munkaadók közel 50 százaléka esetében úgy jelentkezik, hogy nem adja a továbbiakban a juttatást és ezt bérként sem konvertálja át.