Bajnai Gordon szerint a pénzügyi válság Magyarországot elsődlegesen nem érinti. az élénkítő csomagnak 800 milliárd forint hatása lesz.

A válságkezeléshez főleg a fogyasztás növekedése, az élőmunka adóterhének csökkentése, beruházások beindítása illetve folytatása szükséges. A beruházásoknál meg kell szüntetni a tartozásokat, aminek kialakulásában jócskán ludas az állam is. A körbetartozások felszámolásához, és egyáltalán a kialakulásának elkerüléséhez jogi biztonságot kell kapniuk a legkisebb alvállalkozóknak is.

Magyarországot többszörösen halmozott válság sújtja, hiszen Magyarország túlzottan a külföldi támogatásra támaszkodik. Üres zsebekkel néztünk szembe a hitelválsággal, a magyar háztartásoknak és vállalatoknak több mint 62,3 milliárd dollárnyi olyan hiteltartozásuk van, amelyek külföldi valutához kötöttek.

Magyarországot többszörösen halmozott válság sújtja, hiszen Magyarország túlzottan a külföldi támogatásra támaszkodik. Üres zsebekkel néztünk szembe a hitelválsággal, a magyar háztartásoknak és vállalatoknak több mint 62,3 milliárd dollárnyi olyan hiteltartozásuk van, amelyek külföldi valutához kötöttek.

A kamatemelkedésről szóló jóslat a vártnál nagyobb mértékben teljesült be. Annak ellenére, hogy saját szakértőink 2007-ben nem tartották valószínűnek, hogy minket jelentős mértékben érintene a válság, most 2009-ben a duplájára emelkedtek a törlesztőrészletek. A forint mélyponton van, a devizahitelek óriási problémákkal küszködnek. Az ingatlanpiac nálunk is egyre nagyobb gondokkal néz szembe, sorba zárnak be az irodák. Legutóbb 800 milliárd dollárt pumpáltak az amerikai pénzügyi szektorba élénkítésképpen. Még várható lesz a jövőben is.

Magyarországot többszörösen halmozott válság sújtja. Nem titok, hogy még a válság előtt is komoly bajban voltunk. Ingatag politikai talajon, egyre növekvő munkanélküliségi rátával és üres zsebekkel néztünk szembe a hitelválsággal. Az euró övezethez beláthatatlan időn belül fogunk csatlakozni.

A világválság nevében hordozza, hogy mindenkit érint a krízis. Mivel a világgazdaság a nemzetgazdaságok sok oldalról való összekapcsolódása, senki sem ússza meg a válsággal járó következményeket. Már dolgoznak az USA-ban az új jelzáloghitel törvényen. Nem lehet összehasonlítani a két válságot, mert a jelenlegit még nem is tudják 100%-ra definiálni, csak találgatások vannak.

Összehasonlítva az 1929-33-as válsággal, mely valójában túltermelési okokból fakadt, a mai világkrízis előzménye és magja a nagymértékű virtuális pénz felhalmozódása a bankrendszerben. Persze ez szerteágazó problémákat szült a világban. Mivel Amerika egy igazi fogyasztói társadalom, ezáltal az egyik legnagyobb felvevő piac.

Ez azért nem meglepő, mert már egyéb statisztikák is kimutatták, hogy a magyar nép az egyik legpesszimistább nép a térségben. Nem tartom igaznak, hogy csak az ország gazdasági helyzetén érezhető a válság. Sajnos a kisember pénztárcájának vastagságán is nagyban megmutatkozik.

A lakásépítési kedv amúgy is nagy mértékben visszaesett és még jobban vissza is fog, ha bevezetik a szocpol és egyéb kedvezmények eltörlését. Szinte ellehetetlenítik a fiatalok helyzetét, akik családalapításban gondolkodnak. A válság hatásait az egyszerű magyar állampolgárok érzik a bőrükön.

Az 1929-33-as válságot a keynesi fiskális stimulussal oldották meg. Utólag így értékelik. Jelenleg a szakértők szerint az állami kereslet növelésével csak átmenetileg kezelhető a válság, hosszútávon semmiképp