Group items tagged

A nevelés röviden 4 lépésből áll. 1. Megértetni a kutyával, hogy ki a falkavezér. (Amikor a gazdi hazaérkezik, vagyis újraegyesül a falka.) 2. Ha "megtámadják" a falkát vagy vélt veszély fenyegeti, ki védi meg azt? Vagyis, ha a gazdihoz vendég (postás) érkezik, ne a kutya viselkedjen falkavezérként. 3. "Ha vadászatra" indulunk (séta) ki vezeti a falkát? A gazdi a falkavezér és a kutya önszántából halad mellette. Nem a gazdi fut a kutya után. 4. Amikor eszünk, milyen sorrendben tesszük ezt? Etetéskor az első falat mindig a falkavezéré. (A gazdi természetesen nem a kutya kajájából falatozik.)

A Fauna Egyesület hiszi, hogy a közös nyelv megtalálása gazda és kutyája között segít a problémás helyzeteket is gyökeresen megváltoztatni, a pozitív tapasztalatok már ezt mutatják! Kevesebb lehet így a kidobott kutya, harmónikusabb az együttélés. Az engedlemességi feladatok a kutya számára nem kényszert, kötelezettséget jelentenek ezzel a módszerrel (melynek hátránya más területeken is megmutatkozik a kutya viselkedésében), hanem a gazdi felé való tiszteleten alapuló, feltétlen elfogadást, és ezáltal "örömmel" történő engedelmességet.

Mindenekelőtt a kiskutyában tudatosítani kell hogy mi vagyunk a falkavezérek és nem ő, ugyanakkor bízzon is bennük. Ha valami rosszat tett azonnal büntessük meg, de figyeljünk arra hogy a csak a "bűn" mértékéhez képest  büntessük meg azaz ne túl enyhén, de ne is túl szigorúan, illetve azonnal és konkrétan. Viszont azonnal dícsérjük meg ha a feladatot elvégezte vagy abbahagyta a helytelen viselkedést. Nagyon fontos még a rendeszresség is, például a kölyök azonos időben kapjon enni, és az étkezések közt ne legyen nasi. Ha nem kapnak nasit akkor az étkezések közt nem ugatnak és vonítanak, mert hamar belátják, hogy az ugatástól a tálkájuk nem tellik meg. Soha ne tanítsuk olyan dologra melyről később leakarjuk szoktatni. A nevelés során soha ne alkalmazzunk erőszakot mert ezzel csak elrontjuk a kutyát és félénké tesszük.A nevelés során a parancsokat mindig zárja le egy feloldó parancs is mellyel jelezük hogy most már azt csinál amit akar. Fonotos hogy míg a feloldó parancs el nem hangzik addig a kutya a parancsot telesítse és ne szaladjon el, ilyenkor hívjuk vissza és a parancsot ismételjük meg egész a feloldó parancsig (az  nem baj ha a kutya a feloldó parancs elhangzása után is folytatja a gyakorlatot).

Célunk egy olyan közösség kialakítása, amelyben a rutinosabbak tapasztalataikat, tudásukat megosztva segítik a kutyanevelésben kevésbé jártas gazdikat, leendő gazdikat, kutyabarátokat, vagy épp a kutyákat meg nem értő embertársainkat, ezáltal elősegítve a felelős állattartás minél szélesebb körben való elterjedését.

A kutya származása Hogy szó essen a kutya származásáról, vissza kell utaznunk legalább negyvenmillió évet az időben, és meg kell vizsgálnunk akkori őseit. Kövessük figyelemmel, hogyan lett a kutyákhoz még csak nem is hasonlító ősökből a mai, kedves és bájos négylábú. Az nyilvánvaló, hogy hosszú évszázadoknak, évezredeknek, de inkább évmillióknak kellett eltelni máig, mert a kutya sem volt mindig olyan, mint manapság. Sem külsejét, sem az emberhez való ragaszkodását illetően. Sokáig nem volt tisztázott, hogy a farkastól vagy a sakáltól, esetleg valami más állattól származik-e! Legközelebbinek ezek közül mégis a farkast gondolták, hiszen a legtöbb közös tulajdonságot ezekben az állatokban fedezték fel. A kutyákra jellemző majd 90 tulajdonság közül 70 megtalálható a farkasoknál is. Egy híres paleontológus a kutyafélék családjának kialakulását valahol az eocén és a miocén kor átmeneti korszakára teszi. Ez alapján az első őse a kutyának a Földön körülbelül negyven millió évvel ezelőtt jelent meg.