Group items tagged

Magyarország Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája kiemelt célként kezeli a kis- és középvállalkozások (KKV-k) bevonását az kutatás-fejlesztésbe. A kormányzat ezen törekvéseinek helyességét a 2008. októberében megjelent OECD-országtanulmány is megállapította: az országban a kutatás-fejlesztési tevékenység elsősorban a multinacionális nagyvállalatokhoz kötődik, addig a KKV-k csak igen kevéssé nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására. Éppen ezért számos támogatási konstrukció létezik, amely ezen trend megfordítását célozza.

A magyar Kormány nevében együttműködési megállapodást írt alá Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter  és Eli Yishai izraeli miniszterelnök-helyettes, ipari, kereskedelmi és munkaügyi miniszter Jeruzsálemben, az ipari kutatás-fejlesztési együttműködés erősítése érdekében.

Az EIT egy olyan új, uniós kezdeményezés, amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög (oktatás, k+f és innováció) integrálásának támogatása révén

google_ad_client = "pub-1094437899690041";/* 120x240 A */google_ad_slot = "9975279082";google_ad_width = 120;google_ad_height = 240; window.google_render_ad(); Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra nőnek az innovációra fordítható források - közölte a  miniszter egy a válságkezeléssel foglalkozó konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.

250 milliárd forinttal szemben az idén 280-290 milliárd forint jut innovációra

hazai kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokon 2009-2010-ben mintegy 350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a pályázók 80 konstrukció révén

Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter

Az EU önkritikát gyakorol: ötleteket adhatunk az IKT stratégiához

A Bizottság célja, hogy a konzultációs mechanizmus során az ipartól, a terület szakértőitől, a politikai döntéshozatali folyamatok résztvevőitől és a széles közvéleménytől beérkező észrevételeket a jövő év áprilisára kialakítandó javaslatába belefűzze. A Bizottság, tegnapi közleményében ígéretet tesz arra, hogy a véleményeket figyelembe fogja venni. Az áprilisi Bizottsági kommunikáció alapján készülne el az EU IKT kutatási és innovációs stratégiája, melyet szintén még 2009 folyamán szeretnének elfogadtatni. A források hatékony és koncentrált koordinációjának kissé ellentmondóan a Bizottság a konzultáció céljaként nevezi meg azt is, hogy a kis- és középvállalkozásokat minél jobb pozícióba helyezze az IKT forrásokhoz való hozzáférésre nézve, így növelve azok versenyképességét. A konzultáció 2008. november 7-én zárul. Addig az alábbi három kérdés kapcsán lehet a Bizottság felé javaslatokkal élni:Melyek az IKT-re irányuló kutatás és innováció előtt álló legfontosabb kihívások? Az IKT-forradalom folytatódásával mire helyezze Európa a hangsúlyt a kutatás és az innováció vonatkozásában? Hogyan és mely területeken tegyen szert Európa vezető szerepre? Az európai ipar, az európai technológia vezető szerepet tölt be világviszonylatban több kulcsfontosságú területen, például a távközlésben vagy a beágyazott rendszerek terén. Hogyan szilárdíthatók meg az elért eredmények, és milyen új területeken törhetünk vezető szerepre? Milyen feladatok hárulnak a közpolitikára annak érdekében, hogy Európa vezető helyet foglalhasson el az IKT-re irányuló innovációban? Hogyan erősíthető meg a kutatáspolitika az IKT-ra irányuló innováció európai felvevőpiacának megteremtése érdekében? Hogyan segíthető a kutatási eredmények minél gyorsabb kereskedelmi hasznosítása olyan kiegészítő területek révén, mint a szabványosítás, az engedélyezés vagy a szellemi tulajdon?

A Nielsen Online a 2006 és 2007 októbere közötti időszakot vizsgálta Nagy Britanniában az internethasználók korösszetétele szempontjából. A kutatás szerint egyre több 55 éven felüli használja a netet: arányuk 16 százalékról 19 százalékra emelkedett.

Dézsávű érzésem támadt, néhány, amikor elkezdtem foglalkozni az innovációval, üzleti innovációval, találtam egy prezentációt, amely így indított: - az innováció finanszírozása alacsony szintű, - a tudományos eredmények hazai üzleti hasznosítása ritka, - a felhasznált források nagysága, felhasználásának módja, eredményei nem azonosíthatóak, nem értékelhetőek - nincs koordináció, a rendszer nem átlátható... … és ami még fontosabb: az innovációs szemlélet társadalmi befogadottsága, még az érintettek körében is gyenge... Ezeket Szekeres Imre mondta, 2003-ban. Mintha semmi nem változott volna 6 év alatt – vagy mégis? Önnek mi a véleménye?

Magyarországon most először készült széles fókuszú kutatás az 50 év felettiek információs- és kommunikációs technológiai eszközök használatáról

Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti lakos él Magyarországon, viszont e generációnak mindössze 16 százaléka részesül az információs társadalom előnyeiből