Dézsávű érzésem támadt, néhány, amikor elkezdtem foglalkozni az innovációval, üzleti innovációval, találtam egy prezentációt, amely így indított: - az innováció finanszírozása alacsony szintű, - a tudományos eredmények hazai üzleti hasznosítása ritka, - a felhasznált források nagysága, felhasználásának módja, eredményei nem azonosíthatóak, nem értékelhetőek - nincs koordináció, a rendszer nem átlátható... … és ami még fontosabb: az innovációs szemlélet társadalmi befogadottsága, még az érintettek körében is gyenge... Ezeket Szekeres Imre mondta, 2003-ban. Mintha semmi nem változott volna 6 év alatt – vagy mégis? Önnek mi a véleménye?

Az új kutató-fejlesztői munkahely létrehozásához felsőfokú műszaki, természettudományi és gazdasági végzettségű szakembereket lehet foglalkoztatni. (A program keretében lehetőség nyílik fiatal kutatók szakmai tapasztalatszerzésének, vállalati K+F tevékenységének ösztönzésére). A pályázat keretében lehetőség van az új munkahely kialakításához szükséges infrastruktúra bérlésére is.

A kutatásszervező szakember az NIIF nemzetközi kapcsolataiért felelős igazgatóhelyettese, a HUNGARNET alelnöke, eredeti végzettségét tekintve villamosmérnök, szakterülete pedig az informatika.

Az EIT egy olyan új, uniós kezdeményezés, amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög (oktatás, k+f és innováció) integrálásának támogatása révén

Rögtön arra gondoltam, hogy írok egy cikket az üzletfejlesztés pszichológiája címmel, hiszen: - érdekes, hogy Londonban mennyire elterjedt az elektromos autózás (a cikk szerint már 60 töltőpont működik),

Évtizedekig külön emlegettük a kutatást-fejlesztést és az innovációt. A sikeres országok példája nyomán azonban nálunk is kezd „összeérni” a K+F+I fogalma. Sokat várhatunk ettől, hiszen így rövidebb út vezet az ötletektől a termékek, technológiák megvalósításáig és értékesítéséig, kevesebb jó elképzelés terelődik holtvágányra, s a valóban fontosakra, sikeresekre költi adóforintjainkat a mindenkori kormányzat.

250 milliárd forinttal szemben az idén 280-290 milliárd forint jut innovációra

Magyarország, bár a legtöbb rangsorban helyet kap, továbbra sem rendelkezik teljes körű, a K+F tevékenység minden dimenziója alapján elvégzett értékeléssel. Ez azt eredményezheti, hogy jelenlegi Európai Uniós csatlakozás előtti pozíciójában nem pontosan tudja felmérni azokat a területeket, ahol átlag feletti, vagy kiemelkedő eredményt tud nyújtani (esetleg ahol a nemzetközi átlagtól jóval elmaradó teljesítményt produkál), illetve ahol a csatlakozás után aktív és központi szerepet vállalhat.

Az új TTI intézkedési terv a Kormány újabb döntése a pénzügyi és gazdasági válság kezelésére, mivel a TTI stratégia sikeres megvalósítása, az innováció erősítése növeli a magyar vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképességét.

Magyarország Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája kiemelt célként kezeli a kis- és középvállalkozások (KKV-k) bevonását az kutatás-fejlesztésbe. A kormányzat ezen törekvéseinek helyességét a 2008. októberében megjelent OECD-országtanulmány is megállapította: az országban a kutatás-fejlesztési tevékenység elsősorban a multinacionális nagyvállalatokhoz kötődik, addig a KKV-k csak igen kevéssé nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására. Éppen ezért számos támogatási konstrukció létezik, amely ezen trend megfordítását célozza.

google_ad_client = "pub-1094437899690041";/* 120x240 A */google_ad_slot = "9975279082";google_ad_width = 120;google_ad_height = 240; window.google_render_ad(); Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra nőnek az innovációra fordítható források - közölte a  miniszter egy a válságkezeléssel foglalkozó konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.