Mind a zajt, mind a káoszt rendszertelen mozgás jellemzi. Míg az előbbinek a kontextusa és irányító törvényei nem definiálhatók, az utóbbi esetében ez egyértelműen meghatározott.
káosztudományról,
mely új interdiszciplináris terület, s a kaotikus jelenségek
általános vonásait kutatja
Mi a viszony a káoszelmélet és a hálózatelmélet között?
új törvények
felfedezése nem kapcsolódik hozzá (mint pl.
a relativitás elmélete az univerzum, vagy a kvantummechanikáé
a mikrorészecskék világában), hanem az ismert
törvények eddig el sem képzelt bonyolultságú
megnyilvánulásának felismerésérõl
van szó.
A káosz szabálytalanságát végülis a mérhetetlenül bonyolult mintázatok eredményezik. Ha átlátjuk ezt a bonyolultságot, a szabálytalanság szabállyá lesz.
A kaotikus rendszerek nemlineárisak. Ez annyit tesz, hogy az ok-okozat közötti összefüggés oda-vissza nem szimmetrikus. A következmény bonyolultabb függvénye a kiváltó oknak.
Ez azt jelentené, hogy az okozat az okhoz képest egy nagyságrenddel bonyolultabb kontextust eredményez?
A káosz tehát a nemlineáris rendszerek idõbeli
viselkedése.
Pillangó-effektus.
Úgy gondolom, hogy pszichológiai modellekben ez krízishelyzetekkor lehet érdekes. A fejlődésben jelentkező minőségbeli ugrások valamilyen krízishez kapcsolhatóak, melyek az új minőség megjelenésének a kezdőfeltételét határozzák meg.
Ezért roppant lényeges, h. az ilyen krízishelyzetekben milyen hatások érik a személyt: a psziché kaotikus rendszerének állapotváltozására a kiindulási állapot roppant nagy hatással van.
Az elmélet jól alátámasztja a Stanislav Grof féle perinatális hangsúlyokat is: a születés pillanata a kiindulási pont, mely roppant nagy érzékenységgel bír a fejlődésre nézve!
minden olyan
tudományban, ahol káosz elõfordulhat, megjelenik az
elõrejelezhetõség problémája.
A pszichológiára ez teljes mértékben igaz! Kiváncsi vagyok, hogy vannak-e olyan törekvések, hogy a káoszelméleteket a pszichológiában érvényesítsék. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a psziché tipikusan káosz-jelleggel bír!
Ez azt is jelenti, hogy a káoszelméleti következtetések igazak lesznek a psziché vonatkozásában is.
A káosz állandósult
instabilitás.
egyetlen mozgás pontos megfigyelése helyett
érdemes mozgássokaságot vizsgálni: át
kell térni valószínûségi leírásra.
a valószínûségi
módszer éppoly hatékony, mint a hagyományos,
s elvezetett olyan alapvetõ új felfedezésekre, mint
a tranzisztor, a mikrochip, a lézer vagy a szupravezetés.
A psziché vonatkozásában a mandalákra és egyéb archetipális erejű geometriai ábrázolásokra asszociálok.
Azért olyan hatékony a mandala-rajzolós terápia, mert megragadja a psziché egy tartományának kaotikus jellegét. Tökéletes introspekció!
mesterséges teret, az ún.
állapotteret vagy fázisteret kell megalkotnunk, s a mozgást
abban követnünk.
Milyen fázisteret alkothatunk a psziché vizsgálatakor? Milyen mérhető dimenziókat lehet egyáltalán felvenni egy ilyen koordinátarendszer tengelyeinek? Valamilyen szomatikus markerekben érdemes talán gondolkodnunk...
Nagyon az archetípusokra hajaz ez a téma. A kaotikus attraktor lehetne az archetípus maga; a psziché dinamikája (tapasztalatok) pedig a mozgás. Ez azt jelenti ennek fényében, hogy létünket ezek az attraktorok mágnesként határozzák meg: élményeink egy-egy ilyen geometriai alakzat szerint szerveződnek. Attraktortól attraktorig, azaz archetípustól archetípusig hömpölyög a psziché.
A mozgás
és a szerkezet (dinamika és geometria) egysége világosan
mutatja, hogy a determinisztikus káosz nem zaj (nem molekuláris
káosz)!
A káosz átmenet a szabályos mozgás és
a zaj között.
a brazíliai pillangó körüli légköri
viselkedés rajta van-e azon a kaotikus attraktoron, melyhez a New
York-i orkán tartozik
A tapasztalat szerint a pillangó
nincs rajta az attraktoron, s ilyen drasztikus távolhatásoktól
nem kell tartanunk.
Az élõ szervezetben is van, amikor a kaotikus viselkedés
a rendellenes, pl. a szív fibrillációja (az egészséges
periodikus viselkedéssel szemben), de az EEG-jel csak betegség,
epileptikus roham esetén lehet periodikus.
UPA Europe 2008 -on hallottam Daniel Szuc előadását A felhasználói élmény eladása címmel. Sajnos a prezentációt nem találtam meg a neten, van azonban egy cikk a témáról, melyet ajánlok figyelmetekbe!