az utóbbi évek megfigyelései új megvilágításba helyezik a problémát, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a sokak által beharangozott katasztrofális klímaváltozás nem következik be.

Amenyiben Földünk átlaghőmérséklete emelkedik, akkor emelkedik, ez tény, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenőben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minősül. Pontosabban fogalmazva, annak kéne hogy minősüljön.

A klímaváltozás következményei nagyobb kárt tesznek műemlékeinkben, mint a korábbi évszázadok vagy évezredek.

A kenyai Lamu sziget óvárosát pedig, amely 2001 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján, könnyen elöntheti az óceán, amelynek vízszintje szintén a globális átlaghőmérséklet emelkedése következtében növekszik.

Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek. Ma már a kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások és kőomlások.

jégtakaró olvadásának mértéke 2002 nyarán minden korábbi rekordot megdöntött

A zöld sziget állandóan fagyott talaja és gleccserei olvadnak, az élővilág egyre nagyobb területeket hódít meg a sark felé, az édesvíz egyre nagyobb és nagyobb tömegben jelenik meg; mindez félreérthetetlenül jelzi a változást.

Számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illetve magasabb földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő körülményeket csak új helyeken találja meg.

magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve egy allergénnek, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá.

A városokat sújtó hőhullámokért csak kis mértékben lesz felelős a globális klímaváltozás miatti felmelegedés. A halálesetek többségéért a lokális klímaváltozást lehet majd hibáztatni. Bízzunk benne, hogy ez a tragikus jóslat soha sem fog bekövetkezni, a városok nem ölik meg lakóikat, de sajnos esély van rá ezért fontos, hogy ne csak a globális felmelegedés, hanem a lokális felmelegedés kiváltó okai ellen is hatékony intézkedéseket hozzunk.

A városok hőmérséklete az ember által mesterségesen megváltoztatott természeti környezet és a városokban koncentráltan jelentkező energia felhasználás miatt lényegesen magasabb, mint a környező vidéki területek hőmérséklete.

A városokban a kisebb párolgás miatt kisebb a hőelvonás

A VAHAVA projektben a figyelem nem csupán a hosszú távú éghajlatváltozásra való felkészülésre irányul, hanem jelentős hangsúlyt kap a rövid távon bizonyosan jelentkező szélsőséges időjárási események megelőzése, illetve az okozott károk felszámolása. Indokolja ezt a magatartást az is, hogy ugyanazon időjárási hatás egyre nagyobb értékeket tehet tönkre.

A VAHAVA projekt két stratégiai célt tűzött maga elé: 1.    Felkészíteni a magyarországi társadalmat egy valószínűsíthető melegebb és szárazabb időszakra. 2.    Létrehozni olyan gyorsan reagáló technikai, pénzügyi, szervezési feltételeket, amelyek alkalmasak a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak megelőzésére, illetve kezelésére.

A hazai kutatási projekt, a VAHAVA, vagyis a változás–hatás–válaszadás

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása megduplázza az olyan nyári hőhullámok bekövetkeztének kockázatát, mint amelyen 2003-ban sújtotta Európa országait

Számításaik szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. A kutatók szerint ez a határ az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2 fokos növekedés, ahonnan a folyamat öngerjesztővé és önszabályozóvá válik: ezt követően a földi ökoszisztémában már visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg.

a földi klímaváltozással szinte mindig együtt emlegetett üvegházhatás, vagyis a légkör hővisszatartó képessége miatt lehetséges

Ez a mechanizmus tette lehetővé, hogy Földünk lakhatóvá váljon a most ismert élet számára, az üvegházhatás nélkül több mint 30 fokkal hidegebb lenne bolygónkon.

Internetes lapok archívumaiból egyébként szépen követhető, ahogy az utóbbi években az eleinte a felmelegedés tényét is tagadó szkeptikusok taktikát váltottak. Ma már a többségük elismeri a klímaváltozást, csak kevésbé tulajdonítják az ember művének, vagy azt hangoztatják, hogy a szükséges intézkedésekkel még bőven ráér az emberiség.

iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza.

erénye az egyezménynek, hogy “közös nevezőt” illetve “minimális alapot” biztosít a további nemzetközi diplomáciai tárgyalások számára.

A beépített napenergia kapacitások 17 százalékkal 8775 megawattra nőttek az Egyesült Államokban 2008-ban, ami egyetlen évet tekintve kivételesen gyors növekedésnek számít.

A beépített kapacitások tekintetében a napenergia mindazonáltal elmarad a szélenergia mögött az Egyesült Államokban.

“Ötven-száz év távlatából nem fogják érteni, miért égettük el egyik legfontosabb ipari nyersanyagunkat, a kőolajat, amikor rendelkezésünkre állt a napenergia,”

Beszédében a köztársasági elnök kiemelte, hogy azzal, hogy a termékek illetve szolgáltatások áraiban nincsenek beépítve a járulékos, természeti költségek, tulajdonképpen nem teszünk mást, mint hogy ezeket a költségeket a későbbi generációkra hárítjuk át. Ez a gyakorlat pedig egy olyan “fenntarthatatlan személyes magatartást” illetve “fenntarthatatlan gondolkodást” alakított ki, amin sürgősen változtatni kell.

“Az ENSZ fejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak a főigazgatója múlt heti találkozónkon 450 millió ökológiai menekültről beszélt, ha nem cselekszünk azonnal,”

A globális felmelegedés furcsának tűnhet ezen a fagyos kontinensen, bár tudósok és kutatók csoportjai tanulmányozzák a hatásait. A felmelegedő bolygó és ezen pingvinek jövője összefüggésben van, és ahogy mondják, ez a megfigyelés még csak a jéghegy csúcsa...

A veszély ma már sokkal inkább kézzel fogható, mint Carson életében. A kérdés az, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatban tudunk e lépni, amíg még lehet? Vajon az antarktiszi Adelaide pingvinek lesznek-e 21. századi vészcsengőik, melyek figyelmeztetnek, mi várhat más ökoszisztémákra is az emelkedő hőmérséklet következtében?

földi légkör hő-visszatartó tulajdonságát jelenti, ami egyik fontos tényezője annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság

nem szabad legyinteni a téma kapcsán, mivel az is bizonyos, hogy nem lehet büntetlenül sok milliárd tonnányi szennyező anyagot a légkörbe juttatni

Elképzelhető, hogy az üvegházhatás hatására szakadt le a közelmúltban az Antarktiszról egy több ezer négyzetkilométernyi nagyságú jégtábla.

a változó éghajlat ellenére is meg kell őrizni vízkészleteinket, tisztább energiaforrásokat kell felhasználnunk, lehetőleg meg kell előzni a természeti katasztrófákat, és meg kell állítani a termőtalajok leromlását, degradációját a mezőgazdaságban.

nemcsak a forróság növekszik bolygónkon, hanem a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága is, vagyis emelkedik a természeti katasztrófák előfordulásának esélye.

időszakosan és esetenként a csendes-óceáni passzát szélrendszer szétesett. Mindez figyelmeztető jel Európa számára is.