Véleményem szerint ellég sok jogi kiskapu létezik,hogy a bántalmazók megússzák az esetlegsen elkövetett "bűncselekményt".Ugyanakakkor bizonyos esetekben,védelmet biztosít azok számára,akiket ártatlanul vádoltak meg.(megjegyzem ez kevésbé gyakori)
Véleményem szerint azért ez eléggé hihetetlen,hogy a férfiakat több bántalmazás éri,mint a gyerekeket!Ennek oka talán az lehet,hogy kevesebb nő jelenti be a bántalmazást.
Véleményem szerint fontos az ilyenfajta kiállás a nőkért,kell hogy a nők azt érezzék,hogy nincsenek egyedül,és hogy az emberek többsége elítéli az ilyen "bűncselekményeket".
Véleményem szerint ezeket a dogokat soha nem szabad a szőnyeg alá söpörni,az embernek igenis ki kell állnia magáért,még ha kilátástalannak is tűnik a helyzet,már csak emberi méltóságból is.
Fontos,hogy tudjuk,mi számít bántalmazásnak és bántásnak.Véleményem szerint tudnunk kell különbséget tenni.Sok nő nem is ismeri be,hogy bántalmazza a férje,ha nyíltan rákérdeznek,azt mondja,áhhh csak néha megüt.Ami azonban már bántalmazás,mert visszatérő,rendszeres cselekmény!
Kisgyermekek esetében előszeretettel alkalmazzák a kisállat terápiát,melynek lényege;az állat empátiát,törődést,és egyben biztonságérzetet vált ki a lelkileg sérült kisgyermekből.Véleményem szerint ezek bizonyos esetekben hatékonyak is lehetnek,attól függően ,hogy mekkora az a megrázkódtatás,amit a gyermek elszenvedett.
Nagyon sokan ugy gondolják,hogy a családon belüli erőszak csak a szegényebb társadalmi rétegeket érintheti.Ez közel sem így van!Családon belüli erőszakról minden etnikai csoport és társadalmi réteg esetében beszélhetünk.
Nagyon kevesen tudják,hogy a családon belüli erőszakot kezdetben "Nők elleni "erőszakként nevezték.A bántalmazások ellen elsőként az 1960-as,-70es évek Amerikájában léptek fel.
Véleményem szerint fontos,hogy a rendőrők is tisztában legyenek azzal,hogy igenis lehet tennia családon belüli erőszak ellen.Fontos ,hogy ők is tájékozottak legyenek,és tudjanak segíteni.